2013. augusztus 14., szerda

ELTE Summer University 2013'

Július 29-én kezdetét vette az ELTE nyári egyeteme, immár a második, amelyen részt vehettem. Most azonban már a tanárok táborát erősítettem (tavaly asszisztensként dolgoztam). :) Két hetet vállaltam a munkából, ugyanis nem akartam a menekülttábort egy teljes hónapig hanyagolni. Kicsit bánom is meg nem is, nagyon hasznos volt ez a két hét, rengeteget tanultam, fejlődtem mindenféle területen, és a tanárok között igazán szuperül éreztem magam! Rengeteg ismerős között dolgozhattam - hiszen a tanári gárdából mindenki vagy az ELTE-re jár vagy járt. Ezért különleges ez a nyári egyetem, "családias a hangulat". Azért tettem idézőjelbe ezt, mert egyre több diák jön tanulni a nyári egyetemre, idén már több, mint 100 hallgatónk volt, ami rengeteg! Így is igyekeztünk megőrizni a családias hangulatot, és megpróbáltunk mindenki igényeire külön-külön figyelni.

Minden délelőtt és délután magyarórákat tartottunk, egészen fél4-ig. A délutáni óra practice volt, amikor gyakoroltuk azokat a nyelvtani jelenségeket illetve szituációkat, amelyeket a diákok délelőtt megtanultak. Különböző óratípusokat kínáltunk nekik: volt grammatika, conversation, reading, listening, practice. Én egy teljesen kezdő csoportban tartottam délutáni gyakorlást, és két ukrán csoportban voltam conversation-tanár. Egyébként a diákokat nem nemzetiség szerint osztjuk csoportokba, a vegyes csoportokat kedveljük, hogy ők is jobban megismerjék egymást és egymás kultúráját, és ne az legyen, hogy például a németek vagy az angolok egy csapatba tömörülnek. Az én kezdő csoportomban például voltak németek, volt cseh, holland, kínai, orosz, kanadai és norvég is. Az ukránok azért vannak egy csoportban, mert ők sokan (50-en) jöttek a Kijevi Nemzeti Lingvisztikai Egyetemről (ezt azért tudom ilyen pontosan, mert körülbelül százszor mondták el idén is és tavaly is :D). 

A diákok minden héten kitölthettek egy evaluation-t, amelyben véleményt mondhattak a haladási menetről, a tanári módszerekről, a kulturális programokról. Ezután egy megbeszélés keretén belül megvitattuk ezeket a véleményeket, s ha többen is ugyanazt írták, akkor beszéltünk róla, megoldási javaslatokat kerestünk. Úgy vélem, hogy ez szakmai szempontból nagyon hasznos, hiszen már egy hónap alatt mi is fejlődhetünk, alkalmazkodhatunk a felmerülő igényekhez (persze csak akkor, ha ezek valóban jogosak, mi is jogosnak érezzük). 

Jó érzés, hogy a diákjaim a nyári egyetem feléhez érve már el tudnak mondani magukról alapvető információkat, tudnak beszélni a napirendjükről, hogy mikor hova mennek, mit csinálnak, el tudják mondani, hogy mi hol van a közvetlen környezetükben, a városban. Tudtunk már magyarul barkochbázni, ország-városozni, hallgattunk Republic-számot (A 67-es úton címűt), amelyet lyukas szövegként dolgoztunk fel. A szentendrei kiránduláson mindenki magyarul rendelt az étteremben :) Nagyon büszke voltam a csoportomra!

Zárásként néhány kép a szentendrei kirándulásról: