2015. január 28., szerda

Három és egyebek

Van egy szabad félórám, úgyhogy gondoltam, írok egyet, mi történt mostanában. Tegnap volt a kurzus harmadik alkalma :) Megint jött néhány új ember, úgyhogy most már muszáj volt mondanom, hogy a következő alkalomra már senki ne hívjon még egy diákot, mert lassan állóhely sem marad. Persze nem gondolom azt, hogy mindenki rendszeresen fog járni, aki egyszer feliratkozott (például van, aki a 3 alkalomból eddig csak egyszer volt). Most 16 diák van a listán, úgyhogy bezár a bazár. :) Sajnos most már van olyan, aki a kézírást nem tudja elolvasni a táblán. Érzem, hogy ketté kellene bontani egy csoportot, és egy olyat kialakítani, akivel az elején kezdjük, de ez most sajnos nem lehetséges. Egyrészt nincs időm több csoportra, másrészt energiám sem, mostanában elég sok feladat zúdul(t) a nyakamba. Jó lenne hosszú távon, ha olyanoknak is lenne lehetőségük magyarul tanulni, akik nincsenek bent más oktatási programokban. Talán sikerül ezt kivitelezni, és ez a projekt segíteni fog ebben....csak remélni tudom.

A csoport nagy részével azonban igen jól haladunk! Már elkezdtük a bevezető után az első témát, az iskolát. Fel fogok tölteni a tananyagok közé ehhez a témához is egy feladatlapot, hátha valaki szívesen használná. Először verset olvastunk, az iskolához kapcsolódó alapszókincset néztük meg (eszközök, tantárgyak, órarend), és a következő órán lesz szó az iskolarendszerről interkulturális szempontból. Aki erősebb, bátran elolvashatja a nehezebb, hosszabb szövegeket, aki pedig alacsonyabb szinten van, neki nagyon fontos az alapszókincs megismerése. Hosszabb távú célom ennek a témának a tanításával az lenne, hogy könnyebb legyen a tanulás a magyar iskolákban a külföldieknek, akinek iskolás gyereke van, gördülékenyebben menjen a kommunikáció az ottaniakkal, a szülő jobban értse a helyzetet, és végül, aki még nem jár iskolába, kedvet kapjon hozzá. :) Szerencsére a csoportban sokan egyetemet is végeztek. (Az egy másik kérdés, hogy sajnos sokaknak nincs állásuk, pedig szeretnének.)

Lassan véget ér az első vizsgaidőszak, lassan befejezem az összes beadandómat. Lényegében a kötelező dolgok készen vannak, már csak a cikk van hátra, de már elkezdtem!!! Muszáj a héten mindent megcsinálni, mert a jövő héttől folytatódik a céges órám, és a doktori is....





2015. január 20., kedd

Kettő

Ma volt a második óra a csoporttal! A kisebb bénázások ellenére (másik termet kaptunk, úgyhogy át kellett költözni, páran nem találták meg a termet, ráborítottam a kávét egy tanítványom füzetére, nem volt elég szék, úgyhogy kellett még kérni...( jól sikerült. :) A kávé ügyében pedig annyit, hogy a szíriai tanítványom sűrű bocsánatkéréseimre csak annyit mondott, hogy az ő kultúrájában ez azt jelenti, hogy szép napja lesz. Hát, remélem is. :) A székekről pedig annyit, hogy azért nem volt elég, mert TIZENHÁROM diák jött az órára, plusz egy kisfiú, és akárhogy is számolom, betelt a létszám, sőt. Eredetileg maximum tizenkét főt szerettem volna, de ha elférünk, nyilván nem küldök el senkit. Az első órához képest csak egyvalaki nem jött el (és jött helyette nyolc másik), úgyhogy ez elég jó arány. Most meglátjuk, hogy hányan maradunk. Nem volt egyszerű, mert természetesen nem vagyunk egy szinten, az olvasás-írás nagyjából megy mindenkinek, ami azért nagy megkönnyebbülés. Sokan a diákok közül egyetemre járnak vagy jártak, viszont nagyon kevesüknek van állása. (A jó hír, hogy szinte mindenki akar dolgozni.)

Egy kicsit nehéz szöveggel indítottunk, de arra jó volt, hogy meglássam a különbségeket. Ahogy új nézőpontból végiglapoztam a tananyagot, láttam, hogy néhány szövegtől eltekintve a csoport többségének megfelelő lesz a szint. Úgy gondolom, hogy a nehezebb szövegeket nem olvassuk el az órán, hanem házi feladatnak adom fel, így aki magasabb szinten van, tud otthon gyakorolni, fejlődni. Ma megbeszéltük, hogy a történelem során hogyan alakultak a női szerepek, utána pedig csoportokban végiggondoltuk, hogy mostanában egy nőnek milyen feladatai vannak otthon, a munkahelyén és a párkapcsolatban. A jövő héten elkezdünk foglalkozni az iskolával. :)

2015. január 13., kedd

Az első óra

Túl az első órán! Amikor bementem, már voltak diákok a teremben!! Hihetetlen volt. Utána az egyik mostani tanítványom is bekísért egy diákot, és később is csatlakozott hozzánk az utolsó. Összesen hatan voltak vegyes nemzetiséggel, van török, szíriai, orosz, ukrán és két iráni migráns tanuló. Még van hat hely, úgyhogy lehet bátran csatlakozni - elméletileg még jöttek volna néhányan, úgyhogy remélem, a következő alkalomra még megérkeznek.
Az óra jól sikerült, jó hangulatban telt. Először beszéltem a projektről, kiosztottam a tananyagokat, a füzeteket és a tollakat, beszéltünk a kurzus céljáról, a tematikáról, a közvetítőnyelvről (ami nem lesz, esetenként az angol egy-két szónál), a gyereksarokról. Az első órán nem volt szükség berendezni a gyereksarkot, de majd remélem, annak is lesz szerepe. :) Megismerkedtünk, és elkezdtünk foglalkozni a tankönyvvel. :) Az első téma a Nőnek lenni címet kapta, beszélgettünk arról, hogy mit csinál egy nő a mindennapokban, milyen feladatai és lehetőségei vannak.

Van egy újítás a blogon: a jobb oldalon a bemutatkozás alatt található egy Tananyagok menüpont. Ide fel fogok tölteni saját tananyagokat, amelyeket szívesen megosztok másokkal. A Törődj a migráns nőkkel! című mappában a tananyagokból közlök részeket, de majd más dolgok is lesznek persze. :)
Ma az első fejezetet kezdtük el, s a női szerepeket taglaltuk. A közölt feladatlapon is látszik, hogy voltak befejezetlen mondatok, amelyeket nagyon izgalmasan fejeztek be a diákok.

Például: "Nő vagyok, ezért sokat takarítok." Nő vagyok, ezért sminkelek." Nő vagyok, de hordok nadrágot." "Nő vagyok, de kell a pihenés is nekem." "Nő vagyok, de sokat dolgozom." Nő vagyok és anya."
Utána kis csoportban női szerepeket gyűjtöttek, azután megbeszéltük ezeket:


Az óra utolsó részében elkezdtünk egy nehezebb szöveget olvasni a női szerepekről a történelemben. Kicsit nehéz a szöveg, de jól bevezeti a témát, és sok érdekességet tartalmaz.

Nagyon szimpatikus a csoport, mindenki ismer már valakit valahonnan, úgyhogy nem volt feszengés. Remélem, tovább működünk és bővülünk! :)


2015. január 12., hétfő

Újrakezdés

Holnap újrakezdjük...most sokkal jobban bízom abban, hogy többen is eljönnek. Az eseményt heten visszaigazolták, és még szóban megbeszéltem néhány emberrel, hogy jönnek. Most úgy gondolom, hogy nem csak olyanok jöhetnek, akik menekültstátuszt kaptak, hanem migránsok is, hiszen nekik ugyanúgy kell a segítség. Persze a menekülteké az elsőbbség. :)
Gyereksarokra még nem hiszem, hogy az első órán szükség lesz, de biztos ami biztos alapon erre is felkészültem. 

Drukkoljatok!!! :)

Gyereksarok-felszerelés

2015. január 9., péntek

Motiválás és demotiválás

Azt mondják, hogy az írásaimmal tudom egy kicsit motiválni az embereket, főleg azokat, akik a közvetlen környezetemben vannak, és hasonló dolgokkal foglalkoznak. Remélem, hogy így van, de azért nem minden olyan pozitív, mint amilyennek néha tűnik, vagy mint amilyennek várjuk. Jöjjön egy kis demotiválás, azután következhet a motiválás.

Kedden kezdődött (volna) a kurzusom, háromnegyed 9-re bementem a nagyon szép termünkbe az Oktatóteremben, ide:


(A kép forrása: http://www.oktatoterem.com/)

Vártam-vártam, szép lassan eltelt a kilenc óra, azután a negyed 10...szoktak késni a diákok, úgyhogy még annyira nem aggódtam, bár előző este rossz érzéssel feküdtem le. Az egyik leendő diák előző nap írta, hogy ma nem tud jönni, de három másikról úgy tudtam, hogy jönnek. Később elkezdtem hívni a volt tanítványomat, aki írt, hogy mégsem tud jönni két barátjával, de jövő héten biztosan itt lesznek. Először nem akartam elhinni, hogy hónapokig tartó tananyagírás és szervezgetés után végre itt az első alkalom, és komolyan nem jön el senki??

Azután persze elkezdtem vadul telefonálni és üzeneteket küldeni: "Akkor biztos eljössz jövő héten?" "Ismersz olyat, aki szívesen tanulna velünk?" "Nincs olyan barátod, rokonod, volt tanítványod, mentoráltad, aki magyarul szeretne tanulni?" Facebookon is persze eszeveszett posztolásba kezdtem. (Ezúton is bocsánat, aki látta ezeket, sajnos nyilvánosra kell állítanom az eseményt mindaddig, amíg összegyűlik a csoport, hiszen a résztvevők csak így tudnak meghívni új embereket.)
Amikor hazaértem, már két új ember is írt, hogy jönne. Végre sikerült felvennem a kapcsolatot egy másik volt tanítványommal, aki szintén lehet, hogy eljön, és hoz magával még egy embert. Mostanra már 9-10 lehetséges jelöltem van. Persze nagyon fogok örülni, ha már a jelentkezők fele ott lesz.

Rájöttem, hogy még jobban kell hirdetnem a dolgokat, mert úgy tűnik, nem jutott el sok emberhez. Most tehát írok-posztolok-képeket rakok ki-plakátoltatok-zaklatok..:D Jövő kedden nagyon remélem, hogy elindulhat a csoport. Ha mégsem lesz még diák, akkor sem adom fel, és még egy vagy két hétig próbálkozom. De ilyen nem lesz, mert eljönnek. (Ugye?)

Egyébként már arra is készülök, hogy mi lesz, ha különböző nyelvi szinten lesznek a diákok. Meglátjuk mennyire, és kell-e majd differenciálni, vagy a tananyag nehezebb szövegeit ki kell-e majd hagyni.

Egy kis motiválás a végére: a hétvégémet a beadandókkal és egyéb irományokkal való foglalkozásra kell szánnom, de megnyugtat a tudat, hogy elegendő feladat közül választhatok: ha megunom az egyiket, elkezdhetem írni a másikat. :) Szép hétvégét mindenkinek!


(A kép forrása: www.pinterest.com)


2015. január 5., hétfő