2015. április 27., hétfő

Projekt

Régen írtam már a projektemről, közben pedig megjelent a Marie Claire idei pályázati kiírása. Szinte hihetetlen, hogy egy év telt el azóta, hogy megírtam az ötleteimet, és beküldtem a szerkesztőségbe. Emlékszem, hogy egy péntek délután megláttam a pályázati kiírást, leültem, és rögtön meg is írtam az egészet. Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy mire költeném a nyeremény összegét. :) Íme az idei kiírás, a kategóriák ugyanazok, mindenkinek ajánlom, hogy vegyen részt a versenyben, mert megéri. :) Az idei mottó: Együtt könnyebb.

http://marieclaire.hu/Riporter/2015/04/12/Marie-Claire-EGYUTT-KONNYEBB-Kampany-a-Nokert-2015-PALYAZZ-TE-IS


Januárban kezdődött a tanfolyamom, az első órára még senki nem jött el, utána pedig volt olyan alkalom, amikor alig fértünk be a terembe, és el kellett küldenem néhány diákot. Aki teljesen kezdő, szintén nem tudott csatlakozni, de egy szeptemberi kezdő kurzus tervben van, még mindig. Már tizennégy alkalmon túl vagyunk, holnap lesz a tizenötödik, és ez azt jelenti, hogy már csak hat alkalom van hátra. A témákkal nagyon jól állunk, holnap fejezzük be a házimunkáról való beszélgetést, majd az ideális párkapcsolat kerül terítékre. Izgatottan várom, mit gondolnak erről a tanítványaim. :) A házimunkával kapcsolatban még múlt héten keringett a neten egy érdekes cikk, amelyet a holnapi órámon fel fogok használni. Arról szól, hogy mennyibe kerülne egy családnak, ha nem a nő végezné el a házimunkát, hanem valaki más: bejárónő, bébiszitter, különböző háztartási cégek. Érdekes és figyelemfelkeltő a cikk, a képek különösen alkalmasak egy vita generálására. (A kommentek is ezt bizonyítják.) 

http://www.nlcafe.hu/ezvan/20150420/hazimunka-erteke/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign&utm_content=heti


Mostanában 7-8 diák jár az órára tartósan, nekem, és szerintem nekik is megfelel ez a felállás. Szeretünk együtt tanulni, sokan otthon is készülnek, ami külön öröm nekem. A múltkor egyikük házi készítésű sütivel lepett meg, nagyon érdekes, szíriai édesség, mozzarellás tésztában túrótöltelék. Nagyon egzotikus és finom, a magyar ételek közül leginkább a túrógombóchoz tudnám hasonlítani.


Várom a holnapi alkalmat, közben pedig feltöltök néhány újabb tananyagot a mappámba. :)

2015. április 23., csütörtök

Mi lesz a middel?

Az utóbbi hetekben történt események engem is arra sarkalltak, hogy írjak egy bejegyzést a magyar mint idegen nyelv szak helyzetéről, jövőjéről...de leginkább arról, hogy mit jelentett nekem ide járni, és most mit jelent a magyar mint idegen nyelv tanáraként dolgozni. Mindenhol olyan híreket lehet látni/hallani/olvasni, hogy több egyetemi szak megszűnhet vagy átalakulhat, és a mid is fent volt azon a listán, amelyen a megszűnő/átalakuló szakok vannak. Hogy most hol tart a dolog, arról nem tudok semmit, mert inkább más szakokról lehet olvasni (amelyek hallgatói az utcára is mentek elkeseredésükben). Mivel a mid egy viszonylag kis szak (bár amióta én megismerkedtem vele, egyre nagyobb), itt mi még nem tartunk, de ki tudja, mi lesz...

Amikor végeztem a BA-val, és úgy döntöttem, hogy eljövök a PTE-ről az ELTE-re, még fogalmam sem volt, mi az a magyar mint idegen nyelv szak. Nem is volt még tanárképes, és én egyébként is magyartanár akartam lenni, ezért nem is jelentkeztem. De a következő évben már megjelent a mid tanárképes szakként, és nagyon felkeltette az érdeklődésemet, ezért a két másik szakom mellé felvettem harmadikként, és mondhatom, ez volt életem egyik legjobb döntése (Bár nehéz volt 3 szak vizsgáira készülni). Azt hiszem, az egész blog erről árulkodik, hogy mennyire szeretem azt, amit csinálok, és a tanítás igazi örömet és kincseket rejt az ember számára, főleg akkor, amikor például egy külföldi először szólal meg az anyanyelvünkön. Nem gondolom, hogy "kismagyarokat" kell nevelni, hanem azt hiszem, hogy az elsődleges cél az, hogy ha valaki bármilyen okból úgy dönt, hogy kis vagy hosszú időt el akar tölteni Magyarországon, akkor érezze magát olyan jól, amennyire csak lehet. Ehhez az első lépés pedig az, hogy elkezd magyarul tanulni. Utána jöhetnek a következő lépések...de ez az első.

A magyar nyelv nem a legkönnyebben megtanulható nyelv, de aki ráérez a harmóniájára és a logikájára, annak egy idő után egyre jobban és jobban megy. Én, aki elvégeztem a magyar nyelv- és irodalom tanári szakot és a midet egyszerre, tudom, hogy mennyire más a két dolog. Nem ugyanaz a mesterség. A leíró nyelvészet elmondja, hogy a többes szám jele a -k. De ha ezt egy külföldinek mondom, mit kezd vele? Asztalk, székk, autók (mázli!), kutyak, telefonk. Tanultuk a különböző ragozási típusokat, a képzőjelragot, de azt soha, hogy idegen nyelvként milyen sorrendben, hogyan tanítsuk őket. Ezeket mind a mid szakon tanultam meg. Nem tudtam, hogy egy külföldinek mivel lehet nehézsége, azt gondoltam, mindennel. De ez nem igaz, például a melléknévfokozás nem olyan nehéz, pedig az több más nyelvben problémásabb terület.

A két tanári szak tehát nem ugyanazt a látásmódot, tudást, hozzáállást nyújtja a hallgatók számára, és ez nagyon jól van így. A mi szakunkra egyre többen jelentkeznek, most már minor szak is van, pont azok a tanulók, akiket én is tanítok grammatikából. Ők még csak most ismerkednek a szakmával, de olyan jó látni, amikor rádöbbennek egy-egy nyelvi jelenség tanításának módjára: mire kell felhívni a figyelmet, milyen feladattal lehet ezt érdekesen bevezetni vagy gyakoroltatni. Ők még eldönthetik, hogy a mesterszakon folytatják-e a midet, vagy más irányba fordulnak. Remélem, hogy folytatni fogják. Hogy lesz rá lehetőségük.

És hogy gazdaságilag, pénzügyileg szükség van-e erre a szakra? Mennyi munkalehetőség van? Amióta dolgozom (3 éve), azóta ezzel a diplomámmal értem el a legtöbbet. Sokkal több mid-tanári állást találok, mint magyartanárit, először Bicskén dolgoztam az egyetem mellett, majd több nyelviskolában, szeptembertől pedig valószínűleg egy iskolában fogok. A middel. Az ELTE nyári egyetemén több mint száz jelentkező van évente, akik magyarul szeretnének tanulni. A tanszéki húsvéti bulin annyi külföldi diák volt, hogy tánc közben alig fértünk el a teremben. A legjobb tanárokról és kollégákról pedig már ne is beszéljünk.....:) <3


Kicsit érzelmesre sikerült, de remélem, lesz valami hatása...mert a mid a legjobb!


2015. április 5., vasárnap

Szusszanás

Itt a húsvét, éppen ideje volt már egy kis pihenésnek. :) Pont vége lett az egyik tanfolyamomnak, ami hét hónapos volt, ezért úgy jött ki a lépés, hogy már szerda délutántól szabad voltam. Akkor is tesztet írtunk az ensznél (amit illene kijavítanom szerdára), úgyhogy igazán laza volt nekem. Az összefoglaló órán álomnyaralást terveztünk, így átismételtük az utazás, a közlekedés és a szabadidő témákat. A felnőtt diákok nagyon kreatívak voltak, bár a csoport összesen három tagja alig tudott megegyezni, hogy hova utazzon, de azért nehezen dűlőre jutott. Ott az órán lerajzolták egy plakátra, és házi feladatnak adtam fel, hogy írják is le az álomszigetet. Szerdára az egyik diákom kinyomtatott-szerkesztett képpel készült, amelyet ő készített, plusz még le is írta természetesen külön a szöveget. Hát, nagyon megörültem, hogy ennyit készült, pedig a tesztre is kellett tanulni...:) Íme a "Magic-sziget", ahol a tengerparton nyár van, 30 fok, a közeli hegyekben pedig tél, esik a hó, és lehet síelni. Egy szó mint száz: jól telt a szünet előtti utolsó munkanap. :D

A szünet is, csak olyan gyorsan elment...hétfőtől újra munka, de már kevesebb órával, több szabadidővel. Gondolkodom, hogy vállaljak-e még plusz órákat a nyári egyetemig, júliusig, de nem hiszem, hogy sok értelme van, meg kellene foglalkoznom a doktori teendőkkel is. Az egyik feladat az, hogy egy kétnyelvű ismerőssel készítsünk interjút. Szerencse, hogy a sok tanítvány közül akad, akinek a gyereke kétnyelvű. Érdekes lesz megcsinálni az interjút. :)
Hamarosan vége a félévnek, nagyon gyorsan elment ez a szemeszter. Már csak négy rendes óra, és utána a zéhák...hihetetlen. Tényleg, szinte észre sem vettem az idő múlását.
Egyébként elkezdtem újra franciául tanulni, persze, egyedül. Jó lenne júniusig eljutni az éttermi és kávézói szituációkig, ugyanis nyáron egy hétre Párizsba repülünk Barnival. :) Már megvan a szállás, egy kis lakás, és a repülőjegy is, úgyhogy most blogokat olvasok, hogy mit érdemes megnézni, és mit fontos magunkkal vinni.
Ja, és ha már az idő múlásánál tartunk, ismét öregedtem egy évet...lassan már tagadni kell a koromból, de most utoljára még megmutatom...:)