Szusszanás

Itt a húsvét, éppen ideje volt már egy kis pihenésnek. :) Pont vége lett az egyik tanfolyamomnak, ami hét hónapos volt, ezért úgy jött ki a lépés, hogy már szerda délutántól szabad voltam. Akkor is tesztet írtunk az ensznél (amit illene kijavítanom szerdára), úgyhogy igazán laza volt nekem. Az összefoglaló órán álomnyaralást terveztünk, így átismételtük az utazás, a közlekedés és a szabadidő témákat. A felnőtt diákok nagyon kreatívak voltak, bár a csoport összesen három tagja alig tudott megegyezni, hogy hova utazzon, de azért nehezen dűlőre jutott. Ott az órán lerajzolták egy plakátra, és házi feladatnak adtam fel, hogy írják is le az álomszigetet. Szerdára az egyik diákom kinyomtatott-szerkesztett képpel készült, amelyet ő készített, plusz még le is írta természetesen külön a szöveget. Hát, nagyon megörültem, hogy ennyit készült, pedig a tesztre is kellett tanulni...:) Íme a "Magic-sziget", ahol a tengerparton nyár van, 30 fok, a közeli hegyekben pedig tél, esik a hó, és lehet síelni. Egy szó mint száz: jól telt a szünet előtti utolsó munkanap. :D

A szünet is, csak olyan gyorsan elment...hétfőtől újra munka, de már kevesebb órával, több szabadidővel. Gondolkodom, hogy vállaljak-e még plusz órákat a nyári egyetemig, júliusig, de nem hiszem, hogy sok értelme van, meg kellene foglalkoznom a doktori teendőkkel is. Az egyik feladat az, hogy egy kétnyelvű ismerőssel készítsünk interjút. Szerencse, hogy a sok tanítvány közül akad, akinek a gyereke kétnyelvű. Érdekes lesz megcsinálni az interjút. :)

Hamarosan vége a félévnek, nagyon gyorsan elment ez a szemeszter. Már csak négy rendes óra, és utána a zéhák...hihetetlen. Tényleg, szinte észre sem vettem az idő múlását.

Egyébként elkezdtem újra franciául tanulni, persze, egyedül. Jó lenne júniusig eljutni az éttermi és kávézói szituációkig, ugyanis nyáron egy hétre Párizsba repülünk Barnival. :) Már megvan a szállás, egy kis lakás, és a repülőjegy is, úgyhogy most blogokat olvasok, hogy mit érdemes megnézni, és mit fontos magunkkal vinni.

Ja, és ha már az idő múlásánál tartunk, ismét öregedtem egy évet...lassan már tagadni kell a koromból, de most utoljára még megmutatom...:)

Újabb bejegyzés

Régen írtam már, eléggé nagy a pörgés mostanában, de hamarosan vége egy tanfolyamomnak, úgyhogy egy kicsit több időm lesz. Ezenkívül megtalált egy lehetőség, amit még nem kiabálnék el, de ha sikerül, akkor a doktori mellett viszonylag fix munkám és elfoglaltságom lesz (és persze tanítani fogok). ;) De erről majd később!

A kurzust az egyetemen, a magyar grammatika kettőt egyre jobban élvezem! Úgy látom, hogy a csoporttal is összerázódtunk, megtaláltuk a közös hangot. Nekem persze még mindig nagyon nehéz, hiszen folyamatosan képben kell(ene) lenni rengeteg mindennel, ami a nyelvészetet illeti, és közben egy mid-es látásmódot átadni, amit néha nehéz kombinálni. Most már nem izgulok annyira, mint az elején, de elég sokat készülök. Kutatgatni, szakirodalmat olvasni sajnos most semmi időm sincs, de lassan el kell kezdenem, tudom...mindjárt vége az első évnek, ez számomra elég hihetetlen! Alkalmazott pszicholingvisztikára kell egy kutatást csinálni és cikket írni, egyelőre nincs ötletem, ha van valaminek, kommentben várom őket! :D

A női menekültcsoportom olyan jól összerázódott! A nők a szünetben bandáznak, aki kendőt hord, leveszi az órán, ami tényleg azt jelenti, hogy megszoktuk és megszerettük egymást. Foglalkoztunk a munkavállalás témával, olvastunk álláshirdetéseket, tanácsokat adtunk az interjúhoz, írtunk motivációs levelet, és összefoglaltuk, hogy milyen nekünk az álomállás. Az egyik legfontosabb a munkahelyen természetesen az ingyenes kávé (rajz a plakáton). :) Erről az óráról csatolok néhány képet a poszt alá, és feltöltök egy-két anyagot a tananyagok szekcióba. Elkezdtük a főzést is, amitől egész órán nagyon éhesek voltunk! Csatolom a Luise főz című dalt, amiről már korábban is írtam, és a zenét a korábbi posztban meg lehet találni. Most feladatlapként megtaláljátok a tananyagok között. Szerintem viszonylag egyszerű szövege miatt jól használható. A jövő héten receptezünk, arról is be fogok számolni. Ja, és kaptam egy kis ajándékot az egyik NŐtől NŐnapra a NŐi csoportból. :))) Nagyon örültem!! (alsó kép)

Orchidea-nap

Ma sok kolléga és én egy magyar mint idegen nyelvi módszertani továbbképzésen voltunk az Orchidea Iskolában. Az iskolát egy kicsit nehezen találtuk meg, ezért sajnos elkéstünk, és egy törökóra közepébe csöppentünk. Az Orchidea Általános Iskola Kőbányán található, s egy olyan magániskoláról van szó, amely a kulturális sokszínűséget hirdeti: a magyar diákok mellett nagy számban járnak török, kínai és arab gyerekek is az iskolába. Ennek apropóján ismerkedhettek meg a résztvevők a török üdvözlésekkel, alapkifejezésekkel. Az iskola nagyon szimpatikus: barátságos kollégák, termek, dekoráció, kedves vendéglátás. :) Természetesen gyerekekkel nem találkoztunk, egyszer jó lenne megnézni a tanítást egy hétköznapon is. Mindig kíváncsi voltam, hogy például alsósokat milyen módszerekkel tanítanak magyarul.

Visszatérve a programra, a törökóra után a MagyarOK című könyv második kötetének bemutatója következett Pelcz Katalintól. Mivel használjuk az első kötetet, kíváncsiak voltunk a következőre is, s több szövegbe, feladatlapba, módszertani meggondolásba nyerhettünk bepillantást. Továbbra is úgy gondolom, hogy a tankönyvsorozat erőssége a tematikus felépítés és a dialógusok, illetve különböző szövegtípusok szerepeltetése, váltogatása. A hanganyag is nagyon hasznos, és tényleg sok, de az a tapasztalatom, hogy a diákjaim számára sokszor túl gyorsak, ezért kevéssé motiválóak a hallásértést fejlesztő feladatok. A grammatikai haladási menetet én máshogy érzem hatékonyabbnak, ezért sokszor ugrálok a könyvben, ami egy kicsit zavarja a diákokat. Végül pedig, mint eddig minden tankönyvet, ezt is ki kell egészítenem például grammatikai gyakorlatokkal.

A bemutató után következett az ebéd (korábban sütizés is volt!), és igazán finom, autentikus ízeket kóstolhattunk: ettünk humuszt, mindenféle salátát, török joghurtos szószt, lencselevest, csirkét. Délután török teát ittunk, amit úgy kellett elkészíteni, hogy egy kevés teaaromát kellett felhígítani, és még így is igen erős volt. Kávé helyett tökéletes. :)

Ebéd után folytatódott a szakmai program: Szita Szilvia előadása következett a természetes nyelvhasználatról. Ebben a részben is a tankönyv második kötete alapozta meg a megbeszélést és a csoportos feladatokat. Engem is nagyon érdekel a tanórai természetes nyelvhasználat, de talán egy másik aspektusból: az a célom, hogy a tanári instrukciók jobban közelítsenek a természetes, hétköznapi szituációk során megjelelő kérésekhez.

A workshop végén két további tananyag-bemutatót láthattunk és hallhattunk: Kiss Gabriella mutatta be a Jó szórakozást magyarul! című könyvet, amelyet már régóta használok, illetve a PONS kiadványok egy újabb darabját ismerhettük meg, a Hungary inside and out című, angol nyelvű tananyagot. Az utóbbit még nem ismertem, most megvásároltam. Később, ha már jobban megismertem, beszámolok róla. A legutolsó bemutató Pál Barbi és Kruzslicz Tomi előadása volt, amely a mid-van.hu oldalról szólt. Az oldalt ismerem és használom, de jó volt hallani a további tervekről, például a tervezett módszertani cikksorozatról és az IKT-alkalmazásokról.

Összességében jól éreztük magunkat, bár eléggé elfáradtam. :) Kicsit jobban örültem volna, ha interaktívabb az egész, és többen megosztottuk volna egymással a tapasztalatainkat, de tényleg sokan voltunk ehhez. :)

Hasznos linkek a kiadványokhoz:
http://magyar-ok.hu/hu/A2_intro.html?ver=2.0
http://joszorakozastmagyarul.com/?lang=HU
http://www.pons.hu/bolt/kezdoknek-magyar/hungary-inside-and-out
http://mid-van.hu/

Öt

Kedden az ötödik alkalom is eltelt a kurzusból...olyan gyorsan megy az idő, már a negyedénél tartunk! Tervezem, hogy szeptembertől elindítok egy kezdő csoportot, remélem, hogy kapok majd benne segítséget. Nagyon jó, hogy egyre többen terveznek és szerveznek magyarórákat a menekült külföldieknek, de azért szerintem egy kicsit problematikus, hogy nem elég szakmai a program. Ezt nem azért mondom, mert olyan hű de profi, tapasztalt és felkészült tanárnak tartom magam, hanem azért, mert ha már az első órán rosszul tanítják-tanulják például a létigét, akkor hogyan fognak boldogulni egy többszörösen összetett mondattal. Tudjunk, hogy a magyar megtanulása nem kis kihívás, még tökéletes körülmények között sem....Na de minden kezdeményezésnek örülni kell.

Most kedden nagyon kevesen voltunk a csoportban, nem tudom, mi történt. Pedig a múlt órát elég jónak és hasznosnak éreztem, és rengetegen voltunk. A plakátos feladat is jól sikerült. Hát, remélem, hogy a következő alkalommal megint jönnek a diákok. Az azért pozitív, hogy jóval kisebb volt az alapzaj, többet tudtunk tanulni, és lehetett kérdéseket feltenni, kicsit nyelvtanozni. Befejeztük az iskolarendszerrel való foglalkozást, megcsináltunk egy feladatot az iskolai nyelvhasználatról, amit én szociopragmatikai szempontból nagyon fontosnak tartok. Témámhoz hűen a kérést tanultuk: le kellett írni, hogy hogyan kérünk valamit az osztálytársunktól és a tanárunktól. Az a jó, hogy több megoldást is meg tudtunk beszélni, és fontos, hiszen igen nagy problémát szokott okozni az udvariassági elemek használata, illetve az, hogy milyen grammatikai eszközt érdemes alkalmazni. Például az osztálytársunktól simán elkérhetünk egy tollat felszólító vagy kijelentő módú igealakkal (Adj egy tollat! Adsz egy tollat?), a tanárunkkal szemben azonban az indirekt stratégiák lesznek a nyerők: előkészítő stratégia (Tudna adni...?), legyen szíves+infinitívusz (Legyen szíves adni...) és persze az udvariassági elemek kiválasztása sem egyszerű egy külföldi számára. (Légy szíves!/Legyen szíves!....). A feladatlapot megtaláljátok a Törődj a migráns nőkkel!-mappában. Lehet alkalmazni egy-egy nyelvtani jelenség tanításakor (pl. főnévi igenév), vagy egy bizonyos nyelvi szint felett, összefoglaló jelleggel.

Elkezdődött a szemeszter, és ettől a félévtől egy új izgalmas feladat vár rám: minorosoknak szemináriumot tartok A magyar mint idegen nyelv grammatikája II. címmel. :) Nagy megtiszteltetésnek érzem ezt a munkát, egyben hatalmas feladatnak, hiszen ez azért sokkal nehezebb, mint egy nyelvóra megtartása. Mondattant tanítok, ami közel áll a szívemhez a pécsi generatív évek miatt, csak most hagyományos(abb) szemléletet kell közvetíteni, egy kis funkcionális kiegészítéssel. Szóval most kis túlzással a Magyar grammatikával fekszem-kelek, meg folyton agyalok, hogy mit találjak ki a következő alkalomra, de rengeteget tanultam már a felkészülésből is, és az első órából is. (Hétfőn volt.) A csoport nagyon jó, 18 lány, sok nyelvszakos, néhány magyar szakos. :) (a mid pedig a minor szakjuk, és a legtöbben tanári mesterre készülnek). Kicsit még oldjuk a hangulatot, de majd felbátorodunk, belejövünk, ők is, én is. ;)

(A kép forrása: www.pinterest.com)

Négy

Ma volt a negyedik alkalmunk a női csoporttal. Megint jöttek új emberek, úgyhogy most azt kellett mondanom, hogy sajnos nincs több hely...nehéz volt, de a többiek érdeke is ezt diktálta. Látom már, hogy mekkora igény lenne egy kezdő csoport elindítására. Na majd talán az őszi félévben. :) A mai órán az iskolarendszerekről tanultunk, miután átismételtük a tantárgyakat. Elolvastunk egy kisebb szöveget a magyar iskolarendszerről, azt értelmeztük, azután pedig csoportokban plakátokat rajzoltak a tanulók, és bemutatták a saját országuk iskolarendszerét. Érdekes volt látni a hasonlóságokat és a különbségeket, például Oroszországban és Ukrajnában már 17 évesen érettségiznek a diákok, Iránban pedig létezik az associate degree (mint az USA-ban), amely 2 évig tartó átmeneti program a középiskola és az egyetem között (vagy a BA első két évének számít, vagy utána lehet kapni valamilyen szakmai diplomát). Érettségi mindenhol van, de voltak olyan országok (Tunézia, Egyiptom), ahol már általános iskolában is vannak különböző vizsgák.

A jövő órán kezdjük a munkát! (Mármint a témát...)

Néhány életkép a mai alkalomról:

Egyébként sikerült az első doktoris félév, január végéig mindent beküldtem, és a cikket is befejeztem. Az a baj, hogy nincs időm pihenni, újrakezdődött a céges magyarórám, és csomót kell készülnöm a jövő hétre is, mert a doktori kezdődik. Holnap is 8 órám lesz, amikre készülnöm is kellene, de egy csomó más dolgom is van. Ma délután a könyvtárak között kavarogtam...de előtte jó volt a véletlen együtt ebédelés Gabival. :)

Egy nagyon izgalmas dologról még nem számoltam be, és még nem is fogok, majd a jövő héten, ha már tényleg minden biztos lesz! ;) 

Három és egyebek

Van egy szabad félórám, úgyhogy gondoltam, írok egyet, mi történt mostanában. Tegnap volt a kurzus harmadik alkalma :) Megint jött néhány új ember, úgyhogy most már muszáj volt mondanom, hogy a következő alkalomra már senki ne hívjon még egy diákot, mert lassan állóhely sem marad. Persze nem gondolom azt, hogy mindenki rendszeresen fog járni, aki egyszer feliratkozott (például van, aki a 3 alkalomból eddig csak egyszer volt). Most 16 diák van a listán, úgyhogy bezár a bazár. :) Sajnos most már van olyan, aki a kézírást nem tudja elolvasni a táblán. Érzem, hogy ketté kellene bontani egy csoportot, és egy olyat kialakítani, akivel az elején kezdjük, de ez most sajnos nem lehetséges. Egyrészt nincs időm több csoportra, másrészt energiám sem, mostanában elég sok feladat zúdul(t) a nyakamba. Jó lenne hosszú távon, ha olyanoknak is lenne lehetőségük magyarul tanulni, akik nincsenek bent más oktatási programokban. Talán sikerül ezt kivitelezni, és ez a projekt segíteni fog ebben....csak remélni tudom.

A csoport nagy részével azonban igen jól haladunk! Már elkezdtük a bevezető után az első témát, az iskolát. Fel fogok tölteni a tananyagok közé ehhez a témához is egy feladatlapot, hátha valaki szívesen használná. Először verset olvastunk, az iskolához kapcsolódó alapszókincset néztük meg (eszközök, tantárgyak, órarend), és a következő órán lesz szó az iskolarendszerről interkulturális szempontból. Aki erősebb, bátran elolvashatja a nehezebb, hosszabb szövegeket, aki pedig alacsonyabb szinten van, neki nagyon fontos az alapszókincs megismerése. Hosszabb távú célom ennek a témának a tanításával az lenne, hogy könnyebb legyen a tanulás a magyar iskolákban a külföldieknek, akinek iskolás gyereke van, gördülékenyebben menjen a kommunikáció az ottaniakkal, a szülő jobban értse a helyzetet, és végül, aki még nem jár iskolába, kedvet kapjon hozzá. :) Szerencsére a csoportban sokan egyetemet is végeztek. (Az egy másik kérdés, hogy sajnos sokaknak nincs állásuk, pedig szeretnének.)

Lassan véget ér az első vizsgaidőszak, lassan befejezem az összes beadandómat. Lényegében a kötelező dolgok készen vannak, már csak a cikk van hátra, de már elkezdtem!!! Muszáj a héten mindent megcsinálni, mert a jövő héttől folytatódik a céges órám, és a doktori is....

A kép forrása: http://www.keepcalm-o-matic.co.uk/p/keep-calm-and-continue-writing-37/

Kettő

Ma volt a második óra a csoporttal! A kisebb bénázások ellenére (másik termet kaptunk, úgyhogy át kellett költözni, páran nem találták meg a termet, ráborítottam a kávét egy tanítványom füzetére, nem volt elég szék, úgyhogy kellett még kérni...( jól sikerült. :) A kávé ügyében pedig annyit, hogy a szíriai tanítványom sűrű bocsánatkéréseimre csak annyit mondott, hogy az ő kultúrájában ez azt jelenti, hogy szép napja lesz. Hát, remélem is. :) A székekről pedig annyit, hogy azért nem volt elég, mert TIZENHÁROM diák jött az órára, plusz egy kisfiú, és akárhogy is számolom, betelt a létszám, sőt. Eredetileg maximum tizenkét főt szerettem volna, de ha elférünk, nyilván nem küldök el senkit. Az első órához képest csak egyvalaki nem jött el (és jött helyette nyolc másik), úgyhogy ez elég jó arány. Most meglátjuk, hogy hányan maradunk. Nem volt egyszerű, mert természetesen nem vagyunk egy szinten, az olvasás-írás nagyjából megy mindenkinek, ami azért nagy megkönnyebbülés. Sokan a diákok közül egyetemre járnak vagy jártak, viszont nagyon kevesüknek van állása. (A jó hír, hogy szinte mindenki akar dolgozni.)

Egy kicsit nehéz szöveggel indítottunk, de arra jó volt, hogy meglássam a különbségeket. Ahogy új nézőpontból végiglapoztam a tananyagot, láttam, hogy néhány szövegtől eltekintve a csoport többségének megfelelő lesz a szint. Úgy gondolom, hogy a nehezebb szövegeket nem olvassuk el az órán, hanem házi feladatnak adom fel, így aki magasabb szinten van, tud otthon gyakorolni, fejlődni. Ma megbeszéltük, hogy a történelem során hogyan alakultak a női szerepek, utána pedig csoportokban végiggondoltuk, hogy mostanában egy nőnek milyen feladatai vannak otthon, a munkahelyén és a párkapcsolatban. A jövő héten elkezdünk foglalkozni az iskolával. :)