Mai posztomban a PBA-n, avagy Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásokról szeretnék beszámolni.
Részletek itt: http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/amikor_beszelunk_cselekszunk_jo_de_hogyan_somos_julia_kurzusa
Négy előadásról van szó, amelyeket egy választható témából lehetett tartani. Fontos kritérium, hogy a tudományos témákat is közérthetően adjuk elő, hiszen a program lényege az érdeklődés felkeltése a tudományos munka, a tudományos témák iránt. Nekem nagyon hasznos volt ez a program, mivel:
Részletek itt: http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/amikor_beszelunk_cselekszunk_jo_de_hogyan_somos_julia_kurzusa
Négy előadásról van szó, amelyeket egy választható témából lehetett tartani. Fontos kritérium, hogy a tudományos témákat is közérthetően adjuk elő, hiszen a program lényege az érdeklődés felkeltése a tudományos munka, a tudományos témák iránt. Nekem nagyon hasznos volt ez a program, mivel:
1) jó gyakorlás volt a konferencia-előadásokra: egy órát kellett beszélni, ami elég sok! + nem voltak ott a témavezetőim, nem féltem annyira :D + többször ott voltak a barátaim és a barátom, ebből erőt meríthettem :)
2) klassz volt a ppt-készítés: több képet, videót, idézetet rakhattam bele, mint egy konferencia-előadáson, ott azért ez elég korlátozott
3) a saját témámat választhattam, és azt egy kicsit kiterjesztettem: nekem is hasznos volt újra átismételni a dolgokat, ráadásul az előadásokat követő beszélgetésekből új ötleteket meríthettem
4) be tudtam mutatni a saját kutatásomat viszonylag szabadon, közérthetően - talán ez volt a legjobb, bár nem sok idő maradt rá
Az első alkalmon általánosságban volt szó a nyelvészeti pragmatikáról, megismerkedtünk Austin, Searle és Grice elméleteivel. Grice társalgási maximáihoz készítettem (a barátom segítségével :D) egy videót, amit mindenképpen meg szeretnék mutatni itt is. Az ötletet ebből a nyest.hu-s cikkből merítettem: http://www.nyest.hu/hirek/mitol-menok-az-agymenok
Az egyik kedvenc sorozatom a Two broke girls, ebből vágtam ki részeket, és mutattam be a társalgási elveket, szerintem így sokkal emészthetőbb és viccesebb volt:
https://www.youtube.com/watch?v=KbZdXb8KfzM&feature=youtu.be
A második előadáson a kérést mint beszédaktust vizsgáltuk. Mivel a témám az osztályteremben megjelenő kérések és utasítások vizsgálata, ezért fontos részét fogja képezni a kutatásomnak a magyar kérés- és utasításstratégiák megismerése. A legtöbb kutatás a hétköznapi életben megjelenő kérésekkel foglalkozik. A Macskafogóból választott részekkel mutattam be a kérés és a parancs közötti különbséget:
A harmadik előadáson már a magyarul tanulókkal foglalkoztunk, és a beszédükben előforduló pragmatikai hibákkal, félresiklásokkal. Mivel sokszor tapintatlanságnak érezzük, ha például egy külföldi letegez bennünket vagy nem megfelelően szólít meg minket, a nyelvtani hibáin meg csak mosolygunk (vagy kifejezetten cukinak tartjuk), ezért nagyon fontosak a nyelvtanulás-nyelvtanítás szempontjából a pragmatikai félresiklások. A Mind your language című sorozat humora főként a kulturális különbségekből fakadó félreértésekre épül, hiszen egy angolul tanuló külföldi csoport nyelvóráiba nyerhetünk bepillantást. Minden kollégának szeretettel ajánlom, mert nagyon-nagyon tanulságos és vicces!
https://www.youtube.com/watch?v=MApatYdSxO8&list=PLxRxwnkeaHZv5JEKUyrQFPQbVuGVvo6hh
A negyedik előadáson a pragmatikai kompetencia fejlesztéséről és a saját kutatásomról volt szó. Több alkalmon is vittem részeket különböző kérdőívekből, úgyhogy a hallgatók belehelyezkedhettek az adatközlők szerepébe (itt csak a kellemes részébe :)).
Ezzel a kurzussal és néhány apróbb feladattal, illetve a Félúton konferenciára elküldött tanulmányommal lezártam a 3. félévemet, jöhet a negyedik!
https://www.youtube.com/watch?v=KbZdXb8KfzM&feature=youtu.be
A második előadáson a kérést mint beszédaktust vizsgáltuk. Mivel a témám az osztályteremben megjelenő kérések és utasítások vizsgálata, ezért fontos részét fogja képezni a kutatásomnak a magyar kérés- és utasításstratégiák megismerése. A legtöbb kutatás a hétköznapi életben megjelenő kérésekkel foglalkozik. A Macskafogóból választott részekkel mutattam be a kérés és a parancs közötti különbséget:
A harmadik előadáson már a magyarul tanulókkal foglalkoztunk, és a beszédükben előforduló pragmatikai hibákkal, félresiklásokkal. Mivel sokszor tapintatlanságnak érezzük, ha például egy külföldi letegez bennünket vagy nem megfelelően szólít meg minket, a nyelvtani hibáin meg csak mosolygunk (vagy kifejezetten cukinak tartjuk), ezért nagyon fontosak a nyelvtanulás-nyelvtanítás szempontjából a pragmatikai félresiklások. A Mind your language című sorozat humora főként a kulturális különbségekből fakadó félreértésekre épül, hiszen egy angolul tanuló külföldi csoport nyelvóráiba nyerhetünk bepillantást. Minden kollégának szeretettel ajánlom, mert nagyon-nagyon tanulságos és vicces!
https://www.youtube.com/watch?v=MApatYdSxO8&list=PLxRxwnkeaHZv5JEKUyrQFPQbVuGVvo6hh
A negyedik előadáson a pragmatikai kompetencia fejlesztéséről és a saját kutatásomról volt szó. Több alkalmon is vittem részeket különböző kérdőívekből, úgyhogy a hallgatók belehelyezkedhettek az adatközlők szerepébe (itt csak a kellemes részébe :)).
Ezzel a kurzussal és néhány apróbb feladattal, illetve a Félúton konferenciára elküldött tanulmányommal lezártam a 3. félévemet, jöhet a negyedik!
Végezetül néhány kulcskép a prezentációból:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése