2014. október 2., csütörtök

"Fogynak a nappalok, nyúlnak az esték..."

Rohan az idő, már itt is van az október. Végre minden csoportom és a suli is elkezdődött, sőt, már egész kiegyensúlyozott az órarendem. Rájöttem, hogy ezek a holtidők nekem nem tesznek jót, ideges vagyok minden miatt, és ha több időm is van, akkor sem tudom normálisan kihasználni.

Az egyetemen eddig egy napot töltöttünk, és nagyon hasznos és érdekes volt, a Kutatásmódszertan különösen. Itt megtanuljuk, hogy hogyan kell absztraktot írni, hogyan épül fel egy tudományos előadás, cikk vagy akár a disszertáció, és persze kutatási módszereket ismerünk meg. Ehhez kapcsolódik egy szakmai műhely, ami ma délután lesz az egyetemen, itt többek között az online kérdőív használatát tanuljuk meg. Nagyon szeretném a három év alatt megtanulni, hogy hogyan kell diskurzuselemzést csinálni, leginkább azt, hogy hogyan kell szakszerűen átírni egy videós vagy magnós szöveget. Erre fog épülni az egész kutatásom.

Az egyetemi Erasmus-csoportomban most van egy mentoráltam, Tünde, aki a hosszú gyakorlatának egy részét végzi nálam. :) Az első órát én tartottam, amit megfigyelt, majd fokozatosan egyre több feladatot kapott. A következő órának a felét ő fogja tartani, utána pedig átveszi a csoportot. Minden óra előtt és után is konzultációt tartunk, megbeszéljük az egész órát. Nagyon érdekes és számomra új ez a feladat (próbálok mindent úgy csinálni, ahogy azt a saját mentortanáraim tették), kicsit izgulok is miatta, de eddig jól halad a közös munka.

Az ENSZ-beli óráimat nagyon élvezem, minden diákom szorgalmas és lelkes. A cég, amivel foglalkozik, és a légkör is nagyon tetszik, jó lenne egyszer itt (is) dolgozni. A menekültcsoportom is jó, van egy szakács fiú, egy műkörmös lány és egy targoncás fiú.

A projektem is halad, főleg az utóbbi héten kapcsoltam rá. ;) Megvannak az eszközök és a tananyagnak majdnem a fele. 8 fejezet lesz összesen, s ebből már három teljesen kész van, és kettő pedig alakul. Érdekes, hogy egyszer lineárisan haladok, majd eszembe jut egy ötlet, és belekezdek egy másik témába. Utána leírom, hogy oda milyen ötleteim vannak még, majd visszaugrom az eredetihez. Pont egy ilyen ötlet jutott eszembe ma, egy nagyon régen hallott dal, amit csodák csodájára megtaláltam! Általános iskolában egy nagyon szuper kórusban énekeltem Pécsen, az Egyes Gyakorlóban, a Tamás bácsi vezette Campanella gyermekkarban. Az elődeink készítettek A két Lotti-ból egy musicalt, annak dalai megvoltak nekem cd-n, és csomót hallgattam. Most bevillant az egyik dal, rákerestem, és megtaláltam, itt: (Luise főz)
http://www.schtudioton.com/index.php?fid=10&aid=0&lang=hu
A cd is megvan valahol a pécsi szekrényemben. :) Most beillesztem a dalszöveget, amit akár kezdő szinten is be lehet venni főzés témakörben. Az én anyagomban a Főzzünk! A magyar konyha munkacímű témának a bevezető dala, és készítettem hozzá képes szótárat is. 

1.      Luise főz. Hallgassa meg a dalt, és egészítse ki a következő szavakkal!

só (2x), cukor (2x), bors (2x), liszt, odaég (2x), fazék, szakács, krumpli, kanál, reszelő (2x)

Schóber Tamás – Sebők Gábor (Campanella gyermekkar): A két Lotti – Luise főz

Térül-fordul a  …………………., a szakács,
Kell még néhány keverés-kavarás.
Bárcsak tudnám, hol a  ………………., hol a ……………!
Kell-e hozzá …………….. és kakaó!

Bárcsak tudnám, hol a  …………….., hol a …………..!
Kell-e hozzá …………….. és kakaó!

Jaj, most hol van a ……………….? Hol a kés?
………………. is kéne, a tojás de kevés!
Vágódeszka, ……………………, fakanál,
Szívem máris csudamód kalapál.

Vágódeszka, …………….., fakanál,
Szívem máris csudamód kalapál.

Hagyma,  ………………., olaj is van elég.
Kell még hús is, tele már a ……………….
Víz is kéne, azt hiszem, bele, nézz!
Jézusmária, ……………….. az egész!


Jézusmária, ……………… az egész!





2014. szeptember 3., szerda

Első nap az iskolában :)

Elkezdődött az új tanév, én is visszamegyek az iskolapadba...mától hivatalosan is újra ELTÉ-s lettem :) Ma volt a beiratkozás a Nyelvtudományi Doktori Iskolába. Persze még nem sok mindent tudunk, de a tematikát és a kurzuslistát már láttam, az első óra pedig csak szeptember végén lesz. 

Nem egyszerű most az órarendtervezés, mert nem igazán tudom, mi fog így beleférni a napirendembe. Azt tudom, hogy milyen rendszerességgel lesznek az óráim, de mégsem tudom, hogy mennyit kell készülni, milyen feladatok várnak rám az egyetemen. Úgy gondoltam, hogy feleannyi órát vállalok, mint eddig, és akkor nem lehet gond.

A jövő héttől lesz egy céges kurzusom az UNCHR-nél, az ottani dolgozóknak fogok magyart tanítani. Rögtön azt hittem, hogy ez is menekültcsoport, hiszen a vállalat a menekültekkel és a menedékkérőkkel foglalkozik, de aztán kiderült, hogy nem. Érdekes, hogy valamilyen szinten mindig szembejön velem ez a terület. :)

Ezen kívül lesz megint egy Erasmus-csoportom, most csak heti egy alkalmat mertem vállalni. Van néhány magántanítvány is, és talán majd beindulnak a szakmatanuló menekültcsoportok is. Azokra még várok, ha sikerül jó időpontot találni, akkor egy kurzust szeretnék majd vinni. 

Na, és a projektem. :) Örömmel jelentem, hogy elkezdtem dolgozni a tananyagon! Az egyik témával) (Az ideális párkapcsolat) már kész is lettem. Vajon miért ezzel a témával kezdtem? :D Nem is ez az első a tananyagban. A második, amivel foglalkozom, a Nőnek lenni címet kapta. Ebben a részben bevezetem az egész kurzus tematikáját, a női szerepek sokféleségével foglalkozunk. Próbálom színesen felépíteni a tananyagot, a ráhangoló feladatokat variálom, témánként egy vagy két hosszabb szöveget olvasunk, s feldolgozzuk a szövegek szókincsét. Nagy hangsúlyt fektetek a páros- és csoportmunkára, és persze az interkulturális kommunikációra. Minden témát vagy egy ahhoz kapcsolódó verssel, novellával vagy dallal zárok.

Most dolgozom a tananyagon, és ha már félig kész vagyok vele, akkor szeretném meghirdetni a kurzust is. Azt hiszem, ebben a félévben sem fogok unatkozni. :)



2014. augusztus 26., kedd

Ezeregy tündöklő nap

Bevallom őszintén, Khaled Hosseini regényeit a menekültekkel való kapcsolatom miatt kezdtem el olvasni. Tudom, hogy nem szoktam könyvekről írni, de itt az ideje, hogy elkezdjem, hiszen az Ezeregy tündöklő nap című regény Afganisztánról szól, arról az országról, ahonnan menekült tanítványaim nagy része érkezett.

Először a Papírsárkányok című regényt olvastam el, és szerintem az is érdekes és tanulságos volt, a második könyv mégis sokkal jobban megérintett, valószínűleg azért, mert nőkről szól, nők nyomorúságát és kiszolgáltatottságát mutatja be. Mindkét regény bestseller lett, és ez azért lehet, mert egy kevéssé ismert kultúráról érthetően szólal meg mind a két mű.

Az Ezeregy tündöklő nap címéből asszociálhatnánk arra, hogy egy varázslatos mese következik. Elvárásainknak olyan értelemben eleget tesz a szöveg, hogy egy idegen, keleti kultúráról mesél, és két külön világból érkező nő életének összefonódását mutatja meg az olvasónak. Azonban ez a mese egyáltalán nem gyerekeknek való.

Az egyik nő egy szegény, zavart, egyedülálló anyának a törvénytelen gyermeke, akit apja nem vállal fel, a másik nő pedig egy felvilágosult, tanár apának a lánya, aki mindig azt mondta neki, hogy egy lánynak tanulnia kell, bármi is történjék. És amikor az utcán lőnek, és bombák záporoznak a házakra, ő kiveszi a lányát az iskolából, és otthon tanítja.
A két nő sorsa Kabulban találkozik, ahol Marjam él a férjével, és Leila a családjával. Miután Leila szülei meghalnak a bombázások közepette, Marjam és férje fogadja be otthonába a lányt. Hamar kiderül, hogy a férj nem önfeláldozásból segít a neki, hanem feleségül akarja venni. Leila igent mond, hiszem szerelmét halottnak hiszi, és szíve alatt hordja közös gyermeküket.

Úgy gondolom, hogy a történelmi események, háborúk, folyamatos politikai változások mellett a könyv legérdekesebb pontja a három személy együttélése. Marjam megalázónak érzi, hogy egy fiatalabb nőre cserélte le a férje, és öregnek érzi magát. (Igazság szerint a harmincas éveiben van.) Leila próbálja megbékíteni az asszonyt, de ez sokáig nem sikerül. Leila gyermeke hamarosan megszületik. Rasid, a férj még csak fel sem emeli soha lányát, természetesen fiút várt. Marjamot módszeresen veri, a nő pedig már hozzászokott a kiszolgáltatottság érzéséhez, de a félelemhez nem. Az egyik verés alkalmával Leila beront a szobába, és megakadályozza, hogy férje az asszonyhoz nyúljon. Itt kezdődik a két nő mély barátsága, amely később anya-lánya kapcsolattá növi ki magát. Rasid mindkét nőt elveri az övével, ha bármilyen, neki nem tetsző kihágást tapasztal. A nők csak burkában, és csakis vele együtt hagyhatják el a házat.

Tudom, hogy mostanában már sokkal ritkább, hogy egy afgán férfinek több felesége van. Azonban vannak olyan dolgok, amik egy családban megtörténnek, és senki sem beszél róluk. Hiába akar egy nő elmenekülni a férjétől, a háborús övezetből, ha az utcán megállítják a rendőrök, és visszaviszik a férjének. Ott azután olyan büntetést kap, hogy sosem felejti el. Belenéz a tükörbe, hiányzik két elülső foga, és ez örökre emlékezteti arra, hogy nő. Hogy kiszolgáltatott. Hogy kiszolgáltatott nő.



2014. augusztus 25., hétfő

The 20th ELTE Summer University

Túl a 20. ELTE Nyári Egyetemen...Pénteken lett vége az egy hónapos programnak, és már vasárnap furcsán éreztem magam, hogy másnap nem kell bemennem. Persze jól esik a pihenés, és hogy nem kell napi hat órát végigállni, de a hangulat, a csoportok és a kollégák már most hiányoznak. Ez volt az első év, amikor mind a négy héten tanítottam. Két éve asszisztens voltam, és akkor már tanítottam is (heti 3 alkalommal), tavaly két hétig (napi 6 órában), most pedig egy hónapig, napi 6 órában. Szerencsére többet már nem lehet tanítani, így elértem a munka maximumát. :D

Ebben az évben már grammatikatanár voltam! (úgy tűnik, ehhez már elég tapasztalt vagyok) :) Délelőtt volt egy-egy nyelvtanórám, délután pedig az egyik csoportban egy gyakorló óra. 

Idén egy teljesen kezdő és egy intermediate 1-es csoportot kaptam (akik gyakorlatilag újrakezdők voltak). Nagyon különböző életkorú és személyiségű diákok voltak a csoportokban (a 19 éves egyetemistától a 65 éves nyugdíjasig, a paptól az iskolaigazgatóig), voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy nehezen működik a csoportdinamika, de azért a végére szépen összekovácsolódtunk a búcsúbulira. :)) Közösen énekeltük a zárón a KFT Afrika című slágerét, s illusztrációkat készítettünk a dalhoz:



Szavannák, fekete nők...


...ó ó ó Afrika!


A búcsúest tehát nagyon jól sikerült, utána még elmentünk a diákokkal és néhány tanárral az Ellátó Kertbe egy kis ellátásra. :) Szerencsére még lesz egy tanári afterparty, amit már nagyon várok. ;)
Egyébként megint voltunk Szentendrén, de nagyon jó volt, mert egy másik - a Kisalföld - régióban volt a vezetés, így nem volt unalmas nekem, annak ellenére, hogy két hónap alatt másodszor voltam a Skanzenben. A városi séta is nagyon jó volt, Szentendre hangulatát egyszerűen nem lehet megunni.






A balatoni kirándulásra ebben az évben sem jutottam el (igaz, volt felmentésem: a legjobb barátnőm, Barbi lánybúcsúján voltam), de legalább még egy ok, hogy várjam a következő nyári egyetemet! :)


2014. július 28., hétfő

Osztrák-magyar nyári egyetem

Már elkezdődött az internacionális nyári egyetem (ami eddig volt "A nyári egyetem"), de még nem írtam kis reflexiót az osztrák-magyar nyári egyetemről. Most bepótolom az elmaradást, mert félek, hogy teljesen belefeledkezem az új munkába és az új élményekbe. 

Nem tudom, hogy, de hirtelen belecsöppentem az osztrák-magyar programba, ahol kommunikációt és médianyelvet tanítottam a haladó csoportban, és Konversation-t az Anfänger-Gruppében. (kezdő csoport). Ez egy sokkal kisebb, ám annál családiasabb és szerethetőbb nyári egyetem, csak tizenegy osztrák diák tanult nálunk. Két nagyon kedves osztrák kolléga tanította a magyar résztvevőket németül, mi pedig a magyarul tanulni vágyókat. Nagyon örültem, hogy használhattam a németet tanítási szituációban, nyelvgyakorlásnak is nagyszerű volt ez a program. Ezen kívül ki kell emelnem a közös munkát és beszélgetéseket a kollégákkal. Mivel ilyen kevesen voltunk, sokkal jobban lehetett együtt dolgozni, és szuper volt együtt ebédelni :) Nekem ez nagyon sokszor hiányzik a nyelviskolában például, hogy nem is ismerem a kollégákat. Az egyetemen ez sokkal jobb, viszont ott is ritkán találkozunk, nincs egy jó kis tanári szoba stb.

A diákokkal is jó viszony alakult ki, kirándultunk Szentendrére, és a búcsúest igazán jól sikerült, kaptam tíz kiló csokit, a csoportom pedig az átköltött akusztikus Mizu-t adta elő, ami közönségsikert aratott! (Meg is tanulta mindenki a "vastaps" szót) Roselind pedig egy kis mesét írt nekünk, amit előadott, és le is írt nekünk kézzel. (lásd: előző poszt)

A reflexiók főleg pozitívak voltak, bár volt, aki szerint túl sok volt a játék, mint az óvodában! (ez is lehet negatív?) :D


Die Lehrerinnen in Szentendre (vor der Mühle :D), und Duncan



2014. július 15., kedd

Hihetetlen öröm


Két hét kikapcsolódásban volt részem, ami tényleg nagyon pihentető volt! Először egy hetet töltöttünk Bulgáriában az Aranyhomokon, utána pedig öt napon Siófokon, a Balatonnál. A tenger csodaszép volt, a strand homokos, a hangulat szuper. Ugyan néha félreértéshez vezetett, amikor valamit kértünk valamit, és a választ hallva helyeselve bólogattunk. Ilyenkor a bolgár boltosok vagy pincérek elbizonytalanodva kérdezték, hogy akkor valami mást kérünk? "Nem, miért kérnénk mást? Ezt kérjük. Igen, ezt." (bólogatva) Ők pedig ideadták, amit először kértünk, de magukban biztos nem tudtak hova tenni minket. 

Még a nyaralás előtt megtudtam, hogy tanítani fogok az ELTÉ-n az Osztrák-magyar nyári egyetemen!! Nagyon megörültem a hírnek, először úgy volt, hogy napi 90 percet kapok, de végül kétszer 90 perc lett belőle, úgyhogy most két hétig fulltime ezt csinálom. A kezdő csoportban Konversation-t, a haladóban médianyelvet, kommunikációt és nyelvhasználati stratégiákat tanítok. Érdekes, mert végre használhatom a németet közvetítőnyelvként, de nehéz is, mert eddig szinte mindig az angolt kellett használni, úgyhogy bele kell rázódni. Na meg az osztrák és a német közötti különbség is megjelenik, tudom az Erdäpfel-t és a Marille-t és még más példákat, na de a ma megtanult Topfen-t eddig nem ismertem. (ami Quark-ot, azaz túrót jelent.) Ez a második napom itt, és nagyon élvezem!

A legjobb hírt a végére hagytam: megkaptam az értesítést E-mailben, és felvettek az Alkalmazott nyelvészet doktori programra, ráadásul államilag finanszírozott képzésre!!!! :) :) :) Nem gondoltam, hogy felvehetnek államira, és ez most eléggé megváltoztatta a terveimet, mert tényleg a fizetősre készültem. (lélekben) Még nem tudom, maradhatok-e mellette vállalkozó, legalább félállásban, de majd minden kiderül szeptember 3-án, a beiratkozáson!! :)