Pesti Bölcsész Akadémia

Mai posztomban a PBA-n, avagy Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásokról szeretnék beszámolni. 
Részletek itt: http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/amikor_beszelunk_cselekszunk_jo_de_hogyan_somos_julia_kurzusa

Négy előadásról van szó, amelyeket egy választható témából lehetett tartani. Fontos kritérium, hogy a tudományos témákat is közérthetően adjuk elő, hiszen a program lényege az érdeklődés felkeltése a tudományos munka, a tudományos témák iránt. Nekem nagyon hasznos volt ez a program, mivel:

1) jó gyakorlás volt a konferencia-előadásokra: egy órát kellett beszélni, ami elég sok! + nem voltak ott a témavezetőim, nem féltem annyira :D + többször ott voltak a barátaim és a barátom, ebből erőt meríthettem :)

2) klassz volt a ppt-készítés: több képet, videót, idézetet rakhattam bele, mint egy konferencia-előadáson, ott azért ez elég korlátozott

3) a saját témámat választhattam, és azt egy kicsit kiterjesztettem: nekem is hasznos volt újra átismételni a dolgokat, ráadásul az előadásokat követő beszélgetésekből új ötleteket meríthettem

4) be tudtam mutatni a saját kutatásomat viszonylag szabadon, közérthetően - talán ez volt a legjobb, bár nem sok idő maradt rá

Az első alkalmon általánosságban volt szó a nyelvészeti pragmatikáról, megismerkedtünk Austin, Searle és Grice elméleteivel. Grice társalgási maximáihoz készítettem (a barátom segítségével :D) egy videót, amit mindenképpen meg szeretnék mutatni itt is. Az ötletet ebből a nyest.hu-s cikkből merítettem: http://www.nyest.hu/hirek/mitol-menok-az-agymenok

Az egyik kedvenc sorozatom a Two broke girls, ebből vágtam ki részeket, és mutattam be a társalgási elveket, szerintem így sokkal emészthetőbb és viccesebb volt:

https://www.youtube.com/watch?v=KbZdXb8KfzM&feature=youtu.be

A második előadáson a kérést mint beszédaktust vizsgáltuk. Mivel a témám az osztályteremben megjelenő kérések és utasítások vizsgálata, ezért fontos részét fogja képezni a kutatásomnak a magyar kérés- és utasításstratégiák megismerése. A legtöbb kutatás a hétköznapi életben megjelenő kérésekkel foglalkozik. A Macskafogóból választott részekkel mutattam be a kérés és a parancs közötti különbséget:

A harmadik előadáson már a magyarul tanulókkal foglalkoztunk, és a beszédükben előforduló pragmatikai hibákkal, félresiklásokkal. Mivel sokszor tapintatlanságnak érezzük, ha például egy külföldi letegez bennünket vagy nem megfelelően szólít meg minket, a nyelvtani hibáin meg csak mosolygunk (vagy kifejezetten cukinak tartjuk), ezért nagyon fontosak a nyelvtanulás-nyelvtanítás szempontjából a pragmatikai félresiklások. A Mind your language című sorozat humora főként a kulturális különbségekből fakadó félreértésekre épül, hiszen egy angolul tanuló külföldi csoport nyelvóráiba nyerhetünk bepillantást. Minden kollégának szeretettel ajánlom, mert nagyon-nagyon tanulságos és vicces!

https://www.youtube.com/watch?v=MApatYdSxO8&list=PLxRxwnkeaHZv5JEKUyrQFPQbVuGVvo6hh

A negyedik előadáson a pragmatikai kompetencia fejlesztéséről és a saját kutatásomról volt szó. Több alkalmon is vittem részeket különböző kérdőívekből, úgyhogy a hallgatók belehelyezkedhettek az adatközlők szerepébe (itt csak a kellemes részébe :)). 
Ezzel a kurzussal és néhány apróbb feladattal, illetve a Félúton konferenciára elküldött tanulmányommal lezártam a 3. félévemet, jöhet a negyedik!

Végezetül néhány kulcskép a prezentációból:

Az új év első órái

Fogadalmaimnak megfelelően készültem az új év első óráira.

Tavaly is bevittem egy új évi fogadalmas gyakorlatot, de most újra kellett gondolnom, egyrészt az alacsonyabb nyelvi szint, másrészt a korcsoport miatt. A gyerekek mégsem fogják azt választani, hogy leszoknak a dohányzásról és az alkoholról. :)

Kis kártyákat készítettem, amelyeket ide is feltöltök. (Jobbra, a bemutatkozás alatt található a Tananyagok cím, az alatt lehet rákattintani a különböző tananyagos mappákra.) A kártyákat be is lamináltam, így sokkal tartósabbak, és a diákok sem tudnak rárajzolni/ráfirkálni/ráírni angolul. :D

A kártyákat úgy készítettem el, hogy a kezdő és az A2-es csoportomban is tudjam használni. Nem írtam rájuk, hogy a tanulók tudjanak ötletelni. Először csoportokban le kellett írniuk a diákoknak, hogy milyen fogadalmat lehet tenni a képpel kapcsolatban (például nem vásárolok, sok gyümölcsöt eszem), majd mindenki kapott egy feladatlapot, és oda kellett leírni, hogy mit csinál majd többet és kevesebbet.

Jelen időben teljesen jó ez a feladat, természetesen lehet jövő időt is kérni, ha már tanultuk, de a jelen időt sokkal gyakrabban használjuk jövőbeli cselekvések kifejezésére. Én magam is jelen időben szoktam megfogalmazni a fogadalmaimat. 

A haladóbb diákok másik feladatlapot kaptak: megkezdett mondatokat kellett befejezniük.

És hogy sikerült? Miután a kínai csoporttal tisztáztuk, hogy nálunk január 1-jén van újév, náluk viszont februárban (idén február 8-án), és hogy ők mit szoktak csinálni és mi mit szoktunk, azután megkapták a kártyákat, és láthatóan élvezték a dolgot (főleg, amikor a Nem facebook-ozom. volt a fogadalom). :) Utána megbeszéltünk minden kártyát, a Többet tanulok-nál felhívtam a figyelmet ennek a kitüntetett fontosságára :D), majd kicsöngettek, úgyhogy a kitöltést házi feladatnak adtam fel. Kíváncsi vagyok a válaszokra...:)

A pinterest nagyon sok ötletet ad, ajánlom mindenkinek!

Év végi leltár (2015)

Gyorsan elrepült ez az esztendő is. Emlékszem, amikor tavaly karácsonykor írtam az évösszegző bejegyzésemet, olyan, mintha tegnap történt volna. A 2015-ös évem egyik jellemzője, a sűrűség abban is megmutatkozik, hogy csak ma, január elsején írom ezt a bejegyzést. Olyan sok minden történik túl rövid időn belül, hogy csak kapkodom a fejem. De mi is történt idén? Nézzük csak szépen, sorjában.

1. Januárban amellett, hogy elindult a Törődj a nőkkel! című projektem, folyamatosan beadandókat írtam a doktorira. A projekt első órájára senki sem jött, január közepén pedig már tele volt a bérelt termem.

2. Februárban megtartottam életem első egyetemi óráját, A magyar mint idegen nyelv grammatikáját, mid-szakos BA-soknak. Folytattam a munkát az ENSZ-beli csoportommal, és persze új Erasmus-csoportot is kaptam. Utána interjúra mentem az Orchidea Iskolába :)

3. Márciusban nőnapot ünnepeltünk, stílusosan a női csoportommal, a hónap végén pedig elbúcsúztam a menekültcsoportomtól a Katedrában.

4. Áprilisban egy kis pihenés és szülinapozás után folytatódott a munka...

5. Májusban tesztet és zéhát állítottam össze, írattam meg, s közben a saját beadandóimat is gyártottam, természetesen.

6. Június elején tanulmányt írtam, majd a munkát félretéve Párizsba utaztunk a szerelmemmel! Csodás egy hetet töltöttünk el ebben az inspiráló városban. A hónap végén lezárult a projektem, mely alkalomból kis bulit rendeztünk, ettünk-ittunk, és jól éreztük magunkat.

7. Július végén a szokásos program következett: az egy hónapos nemzetközi nyári egyetem az ELTE-n. Hát, mit mondjak, elég intenzív volt. :D 

8. Augusztus végén elkezdtem dolgozni az Orchidea International School-ban mid- és némettanárként. A hónap utolsó hetét már ott töltöttem, ismerkedéssel, adminisztrációs feladatokkal.

9. Szeptemberben elkezdődött a tanév, összebarátkoztam a kollégákkal és a diákokkal, a kezdeti (főként fegyelmezésbeli) problémákon igyekeztem felülkerekedni kisebb-nagyobb sikerrel...:) Az egyetemen ismét szemináriumot tarthattam, ezúttal hungarológia szakos ma-sok számára. Az Erasmus is elkezdődött, idén nagyon motivált csoport verődött össze, igazán sokat tudtunk haladni.

10. Októberben előadtam a Félúton konferencián, amelyhez tantermi kutatásokat végeztem, izgalmas volt. A hónap végén volt az első olyan őszi szünetem, amikor sehol sem kellett dolgoznom, és legálisan pihenhettem!

11. Novemberben váratlanul osztályfőnök lettem az előkészítő osztályban, amely tizenöt kínai diákból áll. Együtt végezzük a munkát egy török tanárral, így ketten azért könnyebb, mintha egyedül ugrottam volna fejest a mély vízbe....:) Egy pénteki napon tanári kirándulásra mentünk Egerbe, ami nagyon jól sikerült!

12. Decemberben sok volt a munka az iskolában: ezerrel készültünk a karácsonyi műsorra, szülői értekezletet tartottunk, dolgozatokat írattunk és javítottunk...az utolsó napon ünnepeltünk: az osztályom is előadott egy kis performanszot. Nagyon aranyosak voltak, és ügyesek! Osztálykarácsonyt is tartottunk húzással, és aznap három tele szatyorral mentem haza, annyi ajándékot kaptam. Utána pedig a megérdemelt pihenés következett...

És mit szeretnék elérni az új évben?

Nincsenek idén új szakmai terveim, inkább a mostaniakat szeretném még magasabb szinten űzni, jól akarom csinálni azt, amit csinálok. Úgy érzem, hogy most több nem fér bele, és ha más dolgokat is vállalnék, az a mostaniak rovására menne. Így is túl kevés idő jut a doktori képzésre, amivel szeretnék többet foglalkozni. Ezért az új évre kívánok magamnak szorgalmas, motivált diákokat, izgalmas órákat, hatékony felkészülést, kártyagyártást az új laminálógépemmel (:D), jó eredményeket a diákoktól, izgalmas kutatást, több olvasást. Persze még vannak ötleteim, a bloggal kapcsolatban is, és szakmai tervek is, de egyelőre csak ennyi. Mindenkinek boldog új évet kívánok!

Őszi szünet

Elérkeztem az első igazi, teljes, teljesen munkamentes, hosszú őszi szünetemhez! Ma kezdődött és jövő vasárnapig tart. :) Szünet van az iskolában, az egyetemen is, a magánóráimmal pedig én tartok szünetet. Most nem dolgozom nyelviskolában, úgyhogy tényleg teljesen szabad vagyok. Na jó, van mit csinálnom, illetve elkezdtem írni egy listát, hogy mit szeretnék csinálni, mert mostanában elég kevés szabadidőm van. Ma már például elkezdtem a lakás őszi dekorolását, ami az első programpont, illetve megnéztem a downton abbey új évadának első részét. :)

A múltkori előadás egész jól sikerült, már biztosabbnak éreztem magam és a kutatásomat is, mint például legutóbb, a Generációk nyelve konferencián. Örülök, hogy sikerült folytatnom a kutatást, és lettek új ötleteim is hozzá. Jó volt látni, hogy ki mivel foglalkozik, és milyen mélységben tud foglalkozni a témájával. Én úgy érzem, lehetne mélyebben is, de az időmhöz képest, azt hiszem, majdnem mindent megteszek, amit tudok. Most a doktori órák is elkezdődtek, érdekesek és hasznosak is, van értelme munka után még oda is beülni.

Az iskolába kezdek egyre jobban beilleszkedni! Nagyon szeretem, jól érzem magam, a gyerekekkel is egyre jobban kijövök. Nagyon sok a feladat, a tanítás mellett annyi mindennel kell foglalkozni, hogy erre nem is számítottam. Igaz, én félállásban vagyok, de így is sok mindent megcsinálok, mert azért szeretnék részt venni az iskola életében, nem csak meg akarom tartani az óráimat. És persze vannak dolgok, amiket mindenkinek meg kell csinálni.

Most lesznek majd új feladat is, ami elég nagy kihívás lesz, de erről majd később.

A fegyelmezéssel azért még van egy-két probléma időnként, annyira nem vagyok hozzászokva, hogy szükség van erre, hogy ez elején nagyon nehéz volt. Meg a haladási tempó is más, mint a felnőtteknél, sokkal lassabb, sokkal több gyakorlás és ismétlés kell, de azt hiszem, itt hosszabb távra kell tervezni, jobban meg kell alapozni a tanulást. A kínai csoportban például a kiejtés kulcsfontosságú, illetve a megszólalástól való félelem legyőzése. Persze vannak, akik nem félnek megszólalni, sőt. :D Például sajnos be kellett írnom életem első szaktanári figyelmeztetőjét is. Nem örülök neki, de nem volt más megoldás, azt hiszem.

Összességben mostanában ötszáz felé kell figyelnem, ami eléggé lefáraszt, de gondolom, majd hozzászokom. Egyébként az egyetemi Erasmus-csoportom nagyon ügyes idén, bár 18-an vannak, és mikor páros munka van, akkor elég nagy a hangerő, de gyorsan tanulnak, nagyon motiváltak, ügyesek, és alig beszélek angolul az órán. :) Idén előre összeállítottam a tananyagot, és kiosztottam nekik egyben, ez is sokat segít, több időnk is van, és a tervezés is könnyebb.

Szóval induljon a szünet!

Már október van! - Elődások

Gyorsan elröppent a szeptember, felgyorsultak az események. Ahogy az idei tervekben említettem, ebben a szemeszterben két szakmai programra, konferenciára pályáztam. Lehet, hogy lesz még más is, de ez a kettő biztos, és hamarosan kezdődik az első!

Október 8-án és 9-én rendezi meg az ELTE a Félúton konferenciát, amelynek fő célja a doktoranduszok bemutatkozása, témájuk prezentálása. Mivel lassan én is félúton leszek, október 8-án 10 órakor előadást tartok a témámról. A témám a pragmatikai kompetencia fejlesztése a tantermi kommunikáció segítségével. Szeptemberben készítettem új hangfelvételeket kezdő szintű magyar mint idegen nyelvi órákról, és ezeket fogom összehasonlítani a korábbiakkal. Biztosan lesz tehát újdonság a tavalyi konferencia óta. Nagyon kevés időm van, de most minden szabadidőmet erre fordítottam, és kész vagyok a ppt-mmel, már csak a szóbeli részén kell dolgozni. És még van pár napom. :)

Íme a program:

http://linguistics.elte.hu/studies/feluton/

A másik dolog decemberben és januárban lesz, négy előadást fogok tartani a Pesti Bölcsész Akadémián. Ennek a programsorozatnak az a célja, hogy tudományos kutatásokat, eredményeket, érdekességeket ismerjenek meg laikusok, bennfentesek, középiskolások, vagyis mindenki számára elérhetőek legyenek ezek az információk. Ezért a nyelvezet, az előadásmód is más lesz, mint a konferencián, biztos nem lesz könnyű. A második részt interakívra tervezem, úgyhogy akit érdekel a pragmatika, a beszéd mint cselekvés, a magyartanítás külföldieknek, a mid-es tananyagok, a pragmatikai kompetencia fejlesztése, annak ott a helye!

További infók:

http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/amikor_beszelunk_cselekszunk_jo_de_hogyan_somos_julia_kurzusa

Szeretettel várok mindenkit mindkét eseményre!

Ha szeptember, akkor iskolakezdés! :)

Itt a szeptember, sűrűsödnek a napjaim, és nagyon izgalmas másfél heten vagyok túl. Elkezdtem dolgozni egy nemzetközi gimnáziumban, Angyalföldön. :) Félállásban leszek itt, már kész van a (remélhetőleg) végleges órarendem, hétfőn, szerdán és pénteken dolgozom itt, a suliban, kedden és csütörtökön pedig eltés órák lesznek, és persze a doktori. A péntek lesz a legnehezebb napom, 6 óra zsinórban...

Ma volt az első igazi, tanítós nap. Olyan fáradt vagyok, hogy alig bírok pötyögni a gépen. Remélem, ez majd idővel jobb lesz, és ez csak az első napok stressze. Kedden volt az évnyitó, nekem nagyon tetszett, kis családias volt. :) Tavaly hetvenvalahányan tanultak az iskolában, ez a szám erre az évre megduplázódott. Azt tudni kell, hogy itt óvoda, általános iskola és középiskola is van. Az elsősök nagyon aranyosak voltak, kaptak ajándékcsomagot, és ki kellett menniük kezet fogni az igazgató úrral. Volt olyan kislány, aki elsírta magát, nagyon kis félénkek voltak. Az ünnepély után három osztályfőnöki óra következett, utána pedig mentünk haza. Ma már volt tanítás, persze legfőképpen ismerkedés az új osztályokkal, csoportokkal. 

Ez egy kéttannyelvű iskola, van nyelvi előkészítő osztály, amikor csomó angolórájuk van a diákoknak. A nyek-es osztály tiszta külföldi most (általában vegyesek az osztályok, magyar és külföldi diákokkal), így a teljes osztály velem fog tanulni magyar mint idegen nyelvet. Van néhány diák, aki tud magyarul, és magyar iskolába járt, de csak ketten-hárman. Mindenki kínai, és van egy iraki fiú, kezdők, aranyosak. Angolul (még) nem igazán értenek, úgyhogy nem lesz közvetítő nyelv. Tizenhárman vannak az osztályban. Amikor bementem, mondták, hogy "Csókolom", én meg, hogy ülj le, egyes. Nem ám, csak azt, hogy legyen inkább "Jó napot kívánok!" Megpróbálom leállítani ezt a csókolomozást, amilyen gyorsan csak lehet. Amúgy itt is él a nénis megszólítás (Ildikó néni), de van a külföldiek miatt a Miss Kati, Mr Ahmed elnevezés, ami nekem nagyon tetszik. Szóval javasoltam, hogy lehet Júlia néninek, miss Júliának, vagy egyszerűen Tanárnőnek nevezni (A Juli nénit hanyagoljuk.)

A normál kilencedik osztály egyik fele nálam tanul majd, míg a másik irodalmat és nyelvtant. Itt kicsit vegyesebb a társaság, nyelvi szintben és nemzetiségben egyaránt. Az osztályfőnök a legfontosabb tanácsként azt mondta el, hogy a mobiltelefonokat tetessem ki a tanári asztalra, majd a tableteket is, és figyeljek, mert lesz, aki csak a tokot teszi ki. Vagy kirakja a telefonját, és előveszi a másikat. A teremben nem volt tanári asztal, úgyhogy egyelőre erről ennyit. :D Egyébként majdnem az összes terem fel van szerelve interaktív táblával és filces táblával, szép és modern a berendezés. Ma még nem használtam az okostáblát, de tervezem, fontos lesz, főleg a nyek-ben. :)

Ma még volt órám két ötödikessel, akik az osztálytársakkal ellentétben egyáltalán nem tudnak magyarul, így velük egy kiscsoportos foglalkozás lesz a Kiliki a Földön című tankönyvvel, úgy várom azt a könyvet, hogy nem igaz! A mosógépes videót nem fogom lejátszani, amikor Kiliki megérkezik a Földre. :)

Lesz még németórám a teljes 9. osztállyal (21 diákkal), az egy kicsit nagy csoportnak ígérkezik, pénteken lesz az első óránk. A deutsch.com c. tankönyvet választottam, kezdők, remélem, jó lesz, némettanítás kapcsán kevesebb a tapasztalatom. Sokat kell majd készülni, de igyekezni fogok.

A kollégák nagyon kedvesek, és örülök, hogy van tanári, ahol tudunk beszélgetni és konzultálni, van helyem, szekrényem. :) Amikor ott vagyunk, mi is kapunk ebédet, egy hosszabb szünetben (50 perc) a diákok és a tanárok is együtt ebédelnek. Nekem nagyon szimpatikus ez a megoldás, ebéd után meg visszamegyünk tanulni, és a 7. óra 3-ig tart. Nyolcadik órám nem lesz, ezt külön kértem.

Jövő héten beindul az elte is, lesz egy grammatikaórám, ezúttal hungarológusoknak, kíváncsi leszek. Annyiban más, mint a tavalyi, hogy egy kurzus lesz a teljes grammatikára, nincs külön alaktan-szófajtan és mondattan, hanem minden egyben. Kicsit kevésnek tűnik erre egy szemeszter, de majd lesz valahogy. Remélem, hogy lesz idén megint Erasmus-csoportom is. Az órákat pedig még nem vettem fel, de az is lesz egy pár. :)

Ha augusztus, akkor nyári egyetem

Rendhagyó módon idén már július közepén elkezdődött a nyári egyetem az ELTE-n, de ez azt is jelentette, hogy egy héttel hamarabb véget ért a szokásosnál, így jutott idő még egy kis pihenésre. :) Tudom, hogy már régen nem írtam, de ilyenkor nem sok időm van. Most pótolom a lemaradást, ez a poszt a nyári egyetemről fog szólni. Idén csak egyen tudtam részt venni, az osztrák-magyaron sajnos nagyon kevés diák volt. De utólag nem bánom, így is elég fárasztó volt ez az intenzív négy hét. Megint teljes munkaidőben dolgoztam: napi hat órát tartottunk, 3-kor végeztünk, utána megbeszélés, készülés, a következő nap pedig ugyanez elölről. :)

Nagy szerencsém volt a csoportjaimmal, én voltam a főtanár a kezdő1-es csoportban, ahol mindenki nagyon motivált és ügyes volt, elég jól tudtunk haladni, befejeztük az egész könyvet, és úgy érzem, a legtöbb diák elkezdett magyarul beszélni. Volt egy viccük, hogy folyton macskákat rajzoltak cetlikre, és ragasztották fel azt különböző helyekre a teremben, "Hol van a macska?" felkiáltással. Volt, hogy otthon, a táskámban találtam meg a macskát! A kurzus végén ennek örömére musicalt adtunk elő, melynek címe persze Hol van a macska? volt. Szerintem nagyon jól sikerült! Tequila, a mexikói cica elszökött Budapestre, mert már nem bírta a sok tacót és tortillát (ugyanis gluténérzékeny), és nagyon szereti a fröccsöt, a halászlevet és a csirkelábat, ezért Budapestre jön. A darab azt dolgozza fel, ahogy Guillermo kétségbeesetten keresi a macskáját, sehol se találja, majd egy beszélgetésből rájön, hogy a cicának a Vásárcsarnokban kell lennie, mert ott lehet csirkelábat kapni. Az egyik diák kisfia beöltözött macskának, nagyon aranyos volt, és énekeltünk meg táncoltunk is, úgyhogy azt kell mondanom, kezdő szinten ez nem volt egy rossz előadás, :D

Az utolsó nap csodás virágcsokrot és macskás képeslapot kaptunk. :) Íme a csoport:

A másik csoportunk az újrakezdő1-es volt, ők többen voltak, sokat nyüzsögtek, és nagyon jó hangulatban teltek az órák. :) Mindenki tanult már valamennyit magyarul, volt, aki gyerekkorában beszélt, de elfelejtett, mások otthon tanultak. Velük kevesebb időt töltöttem, mert csak társalgást, szókincsfejlesztést és hallásértést tartottam, de mindenki elég kommunikatív volt, szóval jól összerázódott a csoport. Ilyen szép képeslapokat kaptunk a végén: a leveleset a kezdőktől, a cicásat a tanárjelöltektől, - akik nagyon ügyesek voltak, és sokat segítettek! - a bicikliset pedig az újrakezdőktől. Magyarul is írták meg, kíváncsi vagyok, ki írta, az nem derült ki. :)

Nagyon jó volt, hogy kipróbálhattunk egy új tananyagot, igazán tanulságos volt. Idén, azt hiszem, még többet dolgoztunk, mint az előző években, nagyon sokfelé kellett figyelni, a programokkal képben lenni, vizsgáztatni, figyelembe venni a visszajelzésekkel, egymással kommunikálni, de persze megérte, mint mindig. :) Az utolsó héten csütörtökön volt a szokásos búcsúeste, mindenki megkapta a diplomáját, és előadta a kis műsorát. Idén is szuper, vicces, szép programokat adtak elő a csoportok: énekléstől kezdve színdarabon át az élő naptárig. Este megtartottuk a szokásos tanárpartit is, ami mindig az egyik legjobb része a programnak. :) (Igen, mi is behódoltunk a selfiebotnak, ez van.)

Utolsó nap vetélkedtünk, filmet néztünk (a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan c. filmet, szerintem nagyon élvezték a diákok, és mi is), tanári megbeszélést tartottunk, és a diákok Viszlát!-plakátot készítettek. Ez minden évben hagyomány, és szerintem nagyon jól sikerült, hogy idén a teraszon, a KK-ban alkottak, jobb volt így a hangulat, mint a teremben. Egyébként néha tartottunk egy-egy kinti órát, idén tényleg nagyon meleg volt, ráadásul szinte az egész hónapon keresztül...kihívás volt egy-egy óra megtartása ebben a hőségben. :D

Az utolsó napi csoportmunka a mindig figyelő tanárokkal: 

 Végül a nyári egyetem szimbóluma, a macska a KK-ban :) (Tele van kiscicákkal, a diákok nagy örömére).

A négy hét után jött egy kis kikapcsolódás, egy hetet töltöttünk a Balatonnál, szuper volt, igazi pihenés! Holnaptól pedig új élmények várnak: részletek a következő posztban. :)