2014. november 30., vasárnap

Generációk nyelve konferencia

Túl az első konferencia-előadáson!
November 27-én és 28-án került megrendezésre az ELTE BTK Mai Magyar Tanszéke jóvoltából a Generációk nyelve konferencia. Nagyon sok érdekes előadást hallhattunk arról (is), hogy a generációs különbségek milyen hatással vannak a nyelvhasználatra. Voltak olyan nyelvi szintek, nyelvi elemek, melyek esetében nem mutatkoztak különbségek, de olyanok is, ahol jelentős változásokat figyelhettünk meg.
Pénteken tartottam előadást az Anyanyelv-pedagógia szekcióban a szakdolgozatomban végzett kutatásomról, habár nem csak az anyanyelvről beszéltem, hanem természetesen a magyar mint idegen nyelvről is. Az volt a legfontosabb kérdésem, hogy fejleszti-e a tantermi kommunikáció a pragmatikai kompetenciát? Megmutattam, hogy a magyarok kérésstratégiái és a tanteremben elhangzó kérések és felszólítások között mennyi hasonlóság és különbség van, és véleményem szerint hogyan tudnának a MID-tanárok még inkább arra törekedni, hogy nyelvhasználatuk természetesebb s fejlesztőbb is legyen. :)
De azt már tudjuk, hogy a tanóra egy nagy direktívumsorozat...ez jó vagy rossz? Majd még kiderül, ha folytatom a kutatást. Szeretném azt is megnézni, hogy hogyan lehet ellenőrizni egy csoport esetében a pragmatikai kompetencia fejlődését.
Eléggé izgultam, de ahhoz képest, hogy első volt, egész jól sikerült, ketten is hozzászóltak, úgyhogy boldog vagyok és megkönnyebbült. :)



2014. november 23., vasárnap

A harmadik zöld munkafüzet

Ebben a posztban szeretném bemutatni az ELTE Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék által készített A formától a használatig 3 című munkafüzetet. Már néhány hónapja megjelent a sorozat harmadik része, de azért írok róla most, mert végre élesben is kipróbálhattam. Szili Katalin és a MID-diákműhely készítette el a kötetet, köztük kedves kollégáim és én is írtunk feladatokat, Dóczi Flóra pedig gyönyörű rajzokat készített. (Ha egyszer tankönyvírásra adom a fejem, tuti őt kérem meg erre a feladatra!) ;) :)

Idén csak vagy kezdő csoportjaim vannak vagy haladók (akikkel épp a felszólító módot gyakoroljuk), úgyhogy a füzetet eddig nem volt alkalmam használni. Tamást helyettesítettem a múlt héten az Erasmus csoportjában, ahol a magyarul tanuló diákok a birtokos személyjelezést tanulják, és a hármas munkafüzetet használják. A három nagy grammatikai egység közül ez az egyik; a másik kettő pedig a határozott ragozás és a birtoklás kifejezése. Minden fejezetben megtalálhatóak a formát bemutató táblázatok, majd az egyszerűbb, automatizációs gyakorlatokon keresztül álszituatív és szituatív, kommunikatív feladatok megoldásáig jut el a tanuló. A feladatok segítenek a nyelvtani egység egyre komplexebb és egyre biztosabb használatában.

Az Erasmus csoport diákjai már megismerkedtek a formával, de még bizonytalanul használták azokat. Az órán azt gyakoroltuk, hogy egyre magabiztosabban, egyre több témában is alkalmazni tudják ezeket: szó volt a kedvenc órájukról az egyetemen, a kedvenc filmjükről és sorozatukról (itt is volt alkalom új dolgokat tanulni: Szívek szállodája, A Trónok harca), a kedvenc ételeikről és italaikról, kinek mi van és mi nincs a táskájában (Turkálás). A fejezetben sok olyan gyakorlat van, amely lehetőséget ad a szókincsbővítésre, a magyar kultúra közvetítésére (magyar festők művei), filmek és mesék felidézésére (hogy van ez magyarul? hogy van ez a te nyelveden?), magyar szólások, népdalok, gyermekversek, érdekes kifejezések megismerésére (Közöd?) és persze családtagok és szerettek bemutatására. Tipikus, hogy az egyes fejezetek végén társasjáték található, amellyel a tanulók játékosan ismételhetik át a nyelvtant és a szókincset.

A füzet gyakorlatai illeszkednek a tankönyvek haladási menetéhez, ezért széles körben használhatóak. Szerintem sok gyakorlat humoros, kedves és szerethető, ezért jól feldobhatja az óránkat. Például a magyarul tanulók nagyot nevettek, amikor kiderült, hogy valakinek a táskájában a mandarinjai vannak, vagy a sportcipője. :D



2014. november 2., vasárnap

Nők mindenhonnan, a mindennapokban

Igaz, hogy nem sikerült betartanom az általam kitűzött október végi határidőt, de csak két napot vesztettem: ma befejeztem a tananyagot, amelyet a projekthez készítettem. :) A címe: Nők mindenhonnan, a mindennapokban. 71 oldal lett, a következő témákat tartalmazza:


1. Nőnek lenni
2. Iskola – kultúra
3. Női munka? Férfi munka?
4. Főzzünk! – a magyar konyha
5. A házimunka nem is munka?
6. Az ideális párkapcsolat
7. Gyermekáldás
8. Nők a mindennapokban

Vannak kényes témák is, de tapasztalataim szerint ezekre a szavakra és dialógusokra a menekült nőknek nagy szükségük van. Azért arra is próbáltam figyelni, hogy az egyes feladatlapok más magyarul tanuló csoport számára is használhatóak legyenek.
Most odaadtam egy kollégámnak, hogy nézze át az anyagot, és a javítgatások után szeretném elkezdeni a kurzust! A terem még mindig kérdéses, de már alakul, és attól függ az időpont is, hogy mikor szabad a terem, tehát csak akkor tudom meghirdetni, ha már minden készen áll.
Ez a viszonylag rövid, egyszerű , konverzációs tananyag is nagyon sok fejtörésembe és munkámba került, el tudom képzelni, mekkora fáradság lehet egy "igazi" tankönyvet megírni, grammatikai magyarázatokkal, szószedettel, kiejtési gyakorlatokkal, mindennel együtt. Remélem, hogy egyszer majd abba is belevághatok. :) 

Most egy kicsit szusszanni fogok (persze a magyarórák nem állnak meg), aztán folytatom a doktori témámról való gondolkodást. November végén az ELTE Generációk nyelve című konferenciáján adok elő a tantermi kommunikáció és a pragmatikai kompetencia fejlesztésének kapcsolatáról. Ez lesz életem első konferencia-előadása, tehát eléggé fogok majd izgulni, azt hiszem...

Akit érdekel: 
http://www.veszelszki.hu/generaciok-nyelve-konferencia-program.html