The 20th ELTE Summer University

Túl a 20. ELTE Nyári Egyetemen...Pénteken lett vége az egy hónapos programnak, és már vasárnap furcsán éreztem magam, hogy másnap nem kell bemennem. Persze jól esik a pihenés, és hogy nem kell napi hat órát végigállni, de a hangulat, a csoportok és a kollégák már most hiányoznak. Ez volt az első év, amikor mind a négy héten tanítottam. Két éve asszisztens voltam, és akkor már tanítottam is (heti 3 alkalommal), tavaly két hétig (napi 6 órában), most pedig egy hónapig, napi 6 órában. Szerencsére többet már nem lehet tanítani, így elértem a munka maximumát. :D

Ebben az évben már grammatikatanár voltam! (úgy tűnik, ehhez már elég tapasztalt vagyok) :) Délelőtt volt egy-egy nyelvtanórám, délután pedig az egyik csoportban egy gyakorló óra. 

Idén egy teljesen kezdő és egy intermediate 1-es csoportot kaptam (akik gyakorlatilag újrakezdők voltak). Nagyon különböző életkorú és személyiségű diákok voltak a csoportokban (a 19 éves egyetemistától a 65 éves nyugdíjasig, a paptól az iskolaigazgatóig), voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy nehezen működik a csoportdinamika, de azért a végére szépen összekovácsolódtunk a búcsúbulira. :)) Közösen énekeltük a zárón a KFT Afrika című slágerét, s illusztrációkat készítettünk a dalhoz:

Szavannák, fekete nők...

...ó ó ó Afrika!

A búcsúest tehát nagyon jól sikerült, utána még elmentünk a diákokkal és néhány tanárral az Ellátó Kertbe egy kis ellátásra. :) Szerencsére még lesz egy tanári afterparty, amit már nagyon várok. ;)
Egyébként megint voltunk Szentendrén, de nagyon jó volt, mert egy másik - a Kisalföld - régióban volt a vezetés, így nem volt unalmas nekem, annak ellenére, hogy két hónap alatt másodszor voltam a Skanzenben. A városi séta is nagyon jó volt, Szentendre hangulatát egyszerűen nem lehet megunni.

A balatoni kirándulásra ebben az évben sem jutottam el (igaz, volt felmentésem: a legjobb barátnőm, Barbi lánybúcsúján voltam), de legalább még egy ok, hogy várjam a következő nyári egyetemet! :)

Osztrák-magyar nyári egyetem

Már elkezdődött az internacionális nyári egyetem (ami eddig volt "A nyári egyetem"), de még nem írtam kis reflexiót az osztrák-magyar nyári egyetemről. Most bepótolom az elmaradást, mert félek, hogy teljesen belefeledkezem az új munkába és az új élményekbe. 

Nem tudom, hogy, de hirtelen belecsöppentem az osztrák-magyar programba, ahol kommunikációt és médianyelvet tanítottam a haladó csoportban, és Konversation-t az Anfänger-Gruppében. (kezdő csoport). Ez egy sokkal kisebb, ám annál családiasabb és szerethetőbb nyári egyetem, csak tizenegy osztrák diák tanult nálunk. Két nagyon kedves osztrák kolléga tanította a magyar résztvevőket németül, mi pedig a magyarul tanulni vágyókat. Nagyon örültem, hogy használhattam a németet tanítási szituációban, nyelvgyakorlásnak is nagyszerű volt ez a program. Ezen kívül ki kell emelnem a közös munkát és beszélgetéseket a kollégákkal. Mivel ilyen kevesen voltunk, sokkal jobban lehetett együtt dolgozni, és szuper volt együtt ebédelni :) Nekem ez nagyon sokszor hiányzik a nyelviskolában például, hogy nem is ismerem a kollégákat. Az egyetemen ez sokkal jobb, viszont ott is ritkán találkozunk, nincs egy jó kis tanári szoba stb.

A diákokkal is jó viszony alakult ki, kirándultunk Szentendrére, és a búcsúest igazán jól sikerült, kaptam tíz kiló csokit, a csoportom pedig az átköltött akusztikus Mizu-t adta elő, ami közönségsikert aratott! (Meg is tanulta mindenki a "vastaps" szót) Roselind pedig egy kis mesét írt nekünk, amit előadott, és le is írt nekünk kézzel. (lásd: előző poszt)

A reflexiók főleg pozitívak voltak, bár volt, aki szerint túl sok volt a játék, mint az óvodában! (ez is lehet negatív?) :D

Die Lehrerinnen in Szentendre (vor der Mühle :D), und Duncan

Kis emlék az osztrák-magyar nyári egyetemről

Roselind magyar meséje :)

Hihetetlen öröm

Két hét kikapcsolódásban volt részem, ami tényleg nagyon pihentető volt! Először egy hetet töltöttünk Bulgáriában az Aranyhomokon, utána pedig öt napon Siófokon, a Balatonnál. A tenger csodaszép volt, a strand homokos, a hangulat szuper. Ugyan néha félreértéshez vezetett, amikor valamit kértünk valamit, és a választ hallva helyeselve bólogattunk. Ilyenkor a bolgár boltosok vagy pincérek elbizonytalanodva kérdezték, hogy akkor valami mást kérünk? "Nem, miért kérnénk mást? Ezt kérjük. Igen, ezt." (bólogatva) Ők pedig ideadták, amit először kértünk, de magukban biztos nem tudtak hova tenni minket. 

Még a nyaralás előtt megtudtam, hogy tanítani fogok az ELTÉ-n az Osztrák-magyar nyári egyetemen!! Nagyon megörültem a hírnek, először úgy volt, hogy napi 90 percet kapok, de végül kétszer 90 perc lett belőle, úgyhogy most két hétig fulltime ezt csinálom. A kezdő csoportban Konversation-t, a haladóban médianyelvet, kommunikációt és nyelvhasználati stratégiákat tanítok. Érdekes, mert végre használhatom a németet közvetítőnyelvként, de nehéz is, mert eddig szinte mindig az angolt kellett használni, úgyhogy bele kell rázódni. Na meg az osztrák és a német közötti különbség is megjelenik, tudom az Erdäpfel-t és a Marille-t és még más példákat, na de a ma megtanult Topfen-t eddig nem ismertem. (ami Quark-ot, azaz túrót jelent.) Ez a második napom itt, és nagyon élvezem!

A legjobb hírt a végére hagytam: megkaptam az értesítést E-mailben, és felvettek az Alkalmazott nyelvészet doktori programra, ráadásul államilag finanszírozott képzésre!!!! :) :) :) Nem gondoltam, hogy felvehetnek államira, és ez most eléggé megváltoztatta a terveimet, mert tényleg a fizetősre készültem. (lélekben) Még nem tudom, maradhatok-e mellette vállalkozó, legalább félállásban, de majd minden kiderül szeptember 3-án, a beiratkozáson!! :)

Olyan jó ilyet kapni és olvasni!

"Épp az imént olvastam pályázatodról a Marie Claireben, először is hadd gratuláljak!
...

A pályázatod azért keltette fel az érdeklődésem, mert 3 olyan területet egyesít, ami az utóbbi években kezdett el érdekelni. A nők és a menekültek ügyét, illetve a magyartanítást.
Nagyon szívesen segítenék valamilyen módon Neked, vagy a programban önkéntesként, amennyiben erre van valamilyen lehetőség. De ha csak szimpla tanáccsal szolgálsz ezzel a pályával kapcsolatban, azt is nagyon szívesen venném."

Werkvideo

A Marie Claire-fotózásról készült egy kis videó, most megmutatom. :)

A zsűri pedig részletesen kifejtette a kiválasztás szempontjait, és bemutatott más kiemelkedő pályázatokat is a következő cikkben:

http://marieclaire.hu/Riporter/2014/06/25/a-marie-claire-gyoztesei-werkvideoval

Nagyon örültem a cikknek, hogy újbóli megerősítést kaptam a programom hasznossága és értéke felől. :) Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nem a bicskei táborban élő menekült nőknek tartok nyelvórát, hanem azoknak, akik már Budapesten próbálnak beilleszkedni. De közülük a legtöbben persze Bicskét is megjárták.

Most már elmondhatom, hogy kaptam sok pozitív visszajelzést. Ma egy hasonló pályára készülő fiatal lány írt nekem nagyon kedves és megtisztelő üzenetet!!! 

Remélem, hogy ennek a projektnek tényleg lesz folytatása a későbbiekben, de ez még a jövő zenéje. :)

Még mielőtt kitörne a nyár...

Nemsokára itt a várva-várt nyaralás! Én is egy kicsit pihenni fogok. Június végén befejeződik az összes kurzusom, és júliusban kicsit kikapcsolódom. Két hét múlva irány Bulgária, utána meg a Balaton...:) Szerintem minden tanárnak kellene a nyári szünet, annak is, aki vállalkozó...na de a szünetet azért így is megtartom, ha nem is teljesen. Augusztusban pedig újra nyári egyetem!

Még mindig a pályázat hatása alatt vagyok. Nagyon meghatott a sok gratuláció, amit kaptam a családtól, a barátaimtól és az ismerőseimtől. Vajon megérdemlem ezt mind? Remélem, hogy igen, és mindent meg fogok tenni, hogy jól sikerüljön a program. A nyaralás után bele is vágok majd a tananyag kidolgozásába. Már most sokat gondolkozom rajta, a témák megvannak, azokhoz fogok szövegeket írni/választani, gyakorlatokat készíteni. 

Ma Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója (és a Marie Claire kampány zsűritagja) meghívására ellátogattam az AI irodájába. Nagyon jó volt beszélgetni a projektről, és többet megtudni a szervezet munkájáról és célkitűzéseiről.

A másik fontos történés: túl vagyunk a felvételin! Jelentkeztem az ELTE Alkalmazott Nyelvészet doktori programjára, magyar mint idegen nyelv szekcióra. Ha minden jól megy, szeptembertől újra tanulni fogok (persze tanítani is). :) Ki akarom próbálni magam, mennyire működnék tudományos kutatásokban, írásban, előadásban. Minél többet meg akarok tudni a nyelvtanításról, a MID-tanításról. Aztán majd ki tudja, mit hoz a jövő...